Az F1 és a Red Bull juniorprogramjának kegyetlenségét talán Jaime Alguersuari története mutatja be a legjobban: a spanyol pilóta Max Verstappen berobbanásáig a legfiatalabban debütáló pilóta volt a Forma-1 történetében, de amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan távozott is a száguldó cirkuszból.

2015 október 1-én, a még mindig csak 25 éves Alguersuari véglegesen bejelentette a visszavonulását a motorsportoktól, hogy a zeneiparban találja meg ismét önmagát. A spanyol versenyzővel a Motorsport.com olasz munkatársa, Roberto Chinchero készített exkluzív interjúját a karrierjéről, és a gyerekkori szerelmére való újbóli rátalálásról változtatás nélkül közöljük:

Kezdjünk egy nehéz nappal. 2015, június 6., Moszkva, a Formula E 9. fordulója.

„Gyerekkorom óta azt mondtam magamnak, hogy azon a napon, amikor már nem mosolygok a sisakomban, feladom, mert nincs értelme folytatni. Ez a nap akkor, Moszkvában jött el, elmúlt a varázs. Nem véletlenül történt, nem voltam őszinte magammal akkor már egy ideje, az sem tetszett, hogy különböző pályákra kellett járnom. Rájöttem, hogy ez már nem az az élet, amire vágytam.”

4 hónappal később el is búcsúztál a motorsportoktól.

„Csalódásokkal és fájdalommal vonultam vissza, mert fejben még mindig a Forma-1-ben voltam, ez az élmény nyitott sebként tátongott rajtam. Úgy éreztem, hogy jól kell éreznem magamat, rá kell jönnöm, hogy mit akarok csinálni az élet során, mertnem voltam boldog az akkori helyzetben, nem örültem annak, hogy vezetnem kell, ez pedig egy olyan munka, amit csak szeretettel tudsz csinálni, máskülönben nem tudod a legjobbadat nyújtani. Amikor elájultam Moszkvában, tudtam, hogy valami nincs rendben, egy világos ébresztő volt az a pillanat, nem voltam már motivált, nem mosolyogtam. A csapatban sem mentek jól a dolgok. A győzelmi vágy még mindig bennem volt, de nem értettük, mitől vagyunk néha gyorsak, mikor nem. Ez volt az FE első szezonja, rengeteg problémánk volt.”

Lépjünk vissza kicsit. Miután Helmut Marko elbocsájtott, eltelt még 3 év a visszavonulásod előtt.

„Ezt az időszakot fájdalommal, dühösen éltem meg, a Forma-1, Helmut Marko, a Red Bull a történtek felé. Próbáltam kommentátorként elhelyezkedni a Movistarnál, de amint ott voltam a pályán, undorodtam mindentől, nem örültem, hogy ott lehetek, nem ott kellett lennem. Még mindig csak 23 éves voltam, és ott egyetlen dologba kapaszkodtam, amim mindig is megvolt: a zene iránti szenvedélybe.”

Hogyan kerültél ilyen közeli kapcsolatba a zenével?

„A szüleim mindig is Ibizára jártak nyaralni, 1975 óta, én is sok időt töltöttem ott, rengeteg ottani barátom van, és mindig is imádtam a helyet. Ibizán már nagyon fiatalon elkezdtem elektronikus zenét hallgatni, és 15 évesen készítettem el az első saját számomat, pusztán szenvedélyből. 2009-ben született meg a Squire név, az alteregóm, kb. akkor, amikor debütáltam a Forma-1-ben is a Magyar Nagydíjon a Toro Rossóval. A zene iránti szenvedélyem végig megmaradt, de persze voltak egyéb elfoglaltságaim, profi versenyző voltam, de mindig is tudtam, hogy van egy B-tervem.”

Mennyire volt fontos Squire abban, hogy megtaláld önmagad?

„Nagyon. Amikor kiléptem a motorsportok világából, elköszöntem Jaime Alguersuaritól, és onnantól kezdve Squire voltam. Minden elölről kezdtem, még a közösségi hálós oldalaimat is letöröltem, ami így utólag visszanézve hiba volt, de ott, akkor helyesnek tűnt. Úgy éreztem, hogy új életet kezdhetek, aminek semmi köze a motorsporthoz, sikerült egy új környezetet kialakítanom magam körül, ami lehetővé tette, hogy kikapcsoljak.”

Remek visszajelzéseid voltak a zeneiparból, de aztán megtörtént.

„Az történt, hogy egy nap felhívott Sete Gibernau, (egykori MotoGP versenyző) a családunk barátja, hogy töltsek el egy hétvégét náluk. A házától nem messze, Barcelona mellett van egy gokartpálya. Akkor már 7 éve nem ültem gokartban, de nagyon különleges pillanat volt. Felraktam a sisakomat, és körről körre előjöttek olyan érzelmek, amelyekről rég megfeledkeztem, csak nevettem a sisakomban, és azt mondtam magamnak „Wow. Nem vagyok még olyan öreg, nem megy olyan rosszul, ha kicsit lefogyok… „Nem tudom, hogy mi történt, talán ilyenkor szokták azt mondani, hogy „megláttam a fényt az alagút végén”, és rájöttem, hogy nagyon is vezetni akarok.”

Mit gondolsz, ez csak egy véletlen volt, vagy előbb-utóbb amúgy is eljött volna ez a pillanat?

„Azért jött el ez a pillanat, mert ma már egy teljesen más ember vagyok, ott van Squire, de végre ismét Jaime Alguersuarinak érzem magam, visszatudok menni az F1-es paddockba, hogy mosolyogva köszönjek Christian Hornernek és Helmut Markónak. Kis időbe telt, hogy végre ismét pozitívan tekintsek saját magamra, hogy együtt éljek azokkal a kellemetlen emlékekkel, amelyek ma már nem fájnak annyira, mint egykoron. 31 éves vagyok, és ismét új embernek érzem magamat, és hálás vagyok, hogy ismét tudok versenyezni, el sem tudjátok képzelni, mennyire élvezem a gokartozást. Sok olyan emberrel találkoztam, akikre még a gyerekkoromból emlékszem, ők pedig ma is ugyanott, ugyanolyan szenvedéllyel dolgoznak.”

Újraírtad a sztoridat? (utalás Alguersuari korábban megjelent életrajzi könyvére)

„Nagyon szerencsés vagyok, hogy ilyen lehetőségeim voltak, sokat versenyezhettem, eljutottam a Forma-1-be, szereztem pontokat, oké, nem volt esélyem a Red Bullra, vagy egy jobb autóra, de elkezdtem rájönni, hogy így is kivételes helyzetben voltam, és ezért hálásnak kell lennem. Nemrégen jöttem rá, hogy 10 évbe telt, mire le tudtam zárni az életemnek ezen szakaszát, amit most sikerült lezárnom azzal, hogy visszatértem a pályára. Két évbe telt, mire megírtam a könyvemet, ami szintén sokat segített abban, hogy megismerjem önmagam.”

Honnan merítettél magabiztosságot a visszatéréshez?

„Korábban amikor bármi Forma-1-hez kapcsolódót láttam a TV-ben, elkapcsoltam. Ma már vissza tudok menni az AlphaTauri garázsába, hogy megöleljem Franz Tostot. Rájöttem, hogy milyen szerencsés voltam.”

Honnan jött az ötlet, hogy részt vegyél a gokart Európa és Világbajnokságon?

„Visszatértem a gokart paddockba, és megkérdeztem Giancarlo Tininit (a CRG csapat alapítóját), hogy mit gondol az ötletemről, ő pedig azt mondta, hogy oké, de akkor ismét edzésbe kell állnod. Az ő ötlete volt, hogy induljak a spanyol bajnokságban, ahol versenyeztem is a múlt hétvégén.”

Nem indulhatott rosszul, hiszen a tiéd lett a pole-pozíció.

„Nagyon jól alakult, de sajnos egy bordafájdalom megakadályozott abban, hogy befejezzem a hétvégét. Csodás környezet volt, csomó gyerekkel, valamint a szüleikkel találkoztam, akik mind tanácsot kértek tőlem a gokartkarrierjükkel kapcsolatban. Csak annyit tudta mondani, hogy „élvezzétek, és gondoljatok arra, hogy milyen szerencsések vagytok, hogy itt lehettek.”

Mit csinál a Mercedes magic-gombja, ami Hamilton vesztét okozta Bakuban?