Alain Prost búcsúja a Forma-1-től: ez ezúttal örökre szólt

Valószínűleg nem sok olyan ember van a Földön, aki számára nem cseng ismerősen ez a bizonyos név. Alain Prost nemcsak minden idők egyik legeredményesebb versenyzője, de egyúttal a történelem egyik legjobb pilótája is.

Prost 1980 és 1993 között volt aktív a legnagyobb királykategóriában, ahol a 4 címe mellett 51 győzelmet, 33 rajtelsőséget, 106 dobogós helyezést, és 41 leggyorsabb kört szerzett, miközben 199 nagydíj, 13 szezon, 11 csapattárs, 4 konstruktőr, 5 motorgyártó, 17 autó, 59 kiesés és majdnem 800 pont áll a neve mellett.

Mindez, ha nem lenne elég, négy alkalommal végzett a második helyen a bajnokság végén: 1983, 1984, 1988, 1990.

Érdekesség, hogy a pályafutását 1980-ban rögtön a McLarennel kezdhette meg, de ez a bizonyos első közös év nem volt valami termékeny. Az első szezonját csak a 16. helyen fejezte be 5 ponttal a neve mellett.

Ezt követően 1981 és 1983 között a gyári Renault-nak versenyzett, mellyel a legjobb idényét 1983-ban teljesítette, amikor második lett.

1984-re visszatért Wokingba, amikor is újra második lett, majd következett az 1985-ös és az 1986-os kiírás, amit már sikerült megnyernie. Az 1987-es szezon kevésbé volt sikeres számára, míg 1988-ban újra a bajnokság második helyén találta magát.

A francia nem adta fel, még a brutálisan erős Ayrton Senna mellett sem, és 1989-ben megszerezte a harmadik címét. A változatosság kedvéért 1990-ben ismét második lett, de akkor már a Ferrarival. Ami sikerült neki a McLarennel, az az olaszokkal nem, és két esztendő után elhagyta Maranellót.

Az utolsó évében a Williams-Renault-val versenyzett, és ért fel a csúcsra már negyedik alkalommal. Éppen ezen a bizonyos napon teljesítette az utolsó F1-es versenyét Ausztráliában.

A versenyt Senna nyerte meg a McLaren-Forddal, ami egyúttal a brazil utolsó dobogós helyezése is volt. Másodikként Prostot intették le, míg a harmadik helyre a másik Williams-Renault Damon Hill ért célba.

Érdekességek a nagydíjról:
ez volt a Forma-1 történetének 548. nagydíja
ez volt Senna 62. rajtelsősége
ez volt a McLaren 79. rajtelsősége
ez volt a Ford-Cosworth 132. rajtelsősége motorgyártóként
a verseny átlagsebessége 185.468 km/óra volt
ez volt Senna 41. és egyben utolsó győzelme
ez volt Hill 10. dobogója
ez volt Senna 80. és egyben utolsó dobogója
ez volt Prost utolsó versenye és dobogója
ez volt Patrese 256. és egyben utolsó nagydíja
ez volt a McLaren 104. győzelme, ami rekordnak számított
ez volt a Ford-Cosworth 166. győzelme motorgyártóként
ez volt a Yamaha 50. nagydíja