Akár 2021-ig húzódhat a szezon, 2022-ben jöhetnek a szabályváltoztatások?

A száguldó cirkusz történetében másodszor az utolsó pillanatban fújtak le egy nagydíjat. 1985-ben a Belga Nagydíjon még edzéseket is tartottak, viszont a csapatoknak nem sokkal később csomagolniuk kellett, mivel az aszfalt feltört, és nem tudták a verseny idejéig megjavítani azt.

A 2020-as Ausztrál Nagydíj lefújása pedig 54 órával a verseny tervezett kezdete előtt történt, viszont ezúttal egy Forma-1-es autó sem ment ki a pályára a verseny törlése előtt. 35 évvel a spái probléma után most a koronavírus miatt kellett meghozni ezt a döntést.

Ausztráliát egyelőre csak érintette a vírus, hiszen a 156 dokumentált fertőzött sokkal kisebb szám, mint amit rengeteg más országban látunk. Viszont egy McLaren-alkalmazott koronavírus-tesztje pozitív lett.

A fent említett alkalmazott egy szerelő, aki az építő csapathoz tartozik, illetve azért felelős, hogy megtankolja az autókat. Szerdán a szerelő beteget jelentett, és tesztelték COVID-19-re. 30 órával később a McLaren tudatta, hogy a teszt pozitív lett.

A McLaren alkalmazottját azonnali hatállyal karanténba helyezték, ahogy 14 kollégáját is, akik közeli kapcsolatban voltak vele az utóbbi napokban. A probléma az, hogy a koronavírussal fertőzött alkalmazott kapcsolatban volt más csapat alkalmazottaival is az utóbbi napokban.

Az orvosok precízen visszakövették, hogy kikkel lépett érintkezésbe az alkalmazott, és szerencsére kiderült, hogy nem érte közvetlen veszély a paddock többi személyét.

Ezzel a paddockbeli pozitív teszttel a törlés már kőbe is volt vésve. Ennek ellenére a Forma-1-nek 11 órájába telt, hogy elérje az eredményt. Ez a komplikált szerződésbeli kötelezettségek miatt volt. Aki lefújja a versenyt, az lesz a felelős.

A csapatoknak kötelezettségük részt venni a versenyen, hacsak nincsenek komoly veszélynek kitéve – viszont ez a feltétel teljesült a koronavírus-pozitív McLaren-alkalmazottal. Bár az FIA elnöke, Jean Todt elfogadta a többség döntését, akik nem akartak részt venni a versenyen, ez nem jelentette azt, hogy le van zárva az ügy.

Az FIA és az F1 menedzsmentje közti tárgyalások arról szóltak, hogy ki, miért felelős. Ha a kormány lefújja a versenyt, akkor a szervezőknek ugyanúgy nem kell befizetniük a nevezési díjat, ahogy Kínának sem kellett. Ebben az esetben ugyanis a szervezők is csak az utasai a magasabb szinten történő dolgoknak.

Amennyiben a promóterek maguk törlik a futamot, ki kell fizetniük az előírt összeget. Mivel ezúttal azonban a három fél közös döntése volt a halasztás, nem tudni, ez megtörténik-e. Mindenesetre a rajongóknak nem kell nyugtalankodni, mert a jegyek árát visszakapják. Paul Little az Ausztrál Nagydíj szervezőbizottságából elmondta: „A futam törlésének rengeteg következménye lesz, természetesen pénzügyileg is. Sok dolgot rendeznünk kell még a Forma-1-gyel.”

Ausztrália nagyjából 35 millió dollárt fizet a Libertynek, amennyiben ez nem történik meg, akkor a Forma-1 számlájáról fog hiányozni a pénz, és ez a csapatokra is hatással lehet. Ahogy a Haas csapatfőnöke, Günther Steiner fogalmaz: „Egy nagydíj kb. 25 millió dollár bevételt jelent. Ha a versenyt törlik, akkor abból kell gazdálkodnunk, amit megspórolunk azzal, hogy nem utazgatunk.”

Guenther Steiner, Team Principal, Haas F1 talks to the press

Fotó készítője: Glenn Dunbar / Motorsport Images

A Kínai Nagydíj törlésének hatásait már sokan megérezték. Most Ausztrália, Bahrein és Vietnám is következhet. A Racing Point csapatfőnöke, Otmar Szafnauer emiatt aggódik: „Fel kell készülnünk, hogy kevesebb lesz a közös keret, amiből aztán szétosztják a jövedelmeket.”

Azt is tisztázni kell, hogy a nagydíjat törölték, vagy csak elhalasztották. A szervezőbizottság szóvivője szerint „azért használtuk a közleményben a „törlés” szót, hogy tisztázzuk a helyzetet. Nem akartuk, hogy a helyszínen lévő rajongók azt higgyék, csak pár órás csúszásról van szó.”

A Forma-1 vezére, Chase Carey megígérte: „Segíteni fogunk az ausztráloknak, hogy egy másik időpontban megtarthassák ezt a remek versenyt.” Arról, hogy a melbourne-i futam a szezon folyamán később megrendezésre kerül-e, nem válaszoltak egyértelműen.

A legfőbb gond az, hogy az Albert Park-i pálya nem egy állandó versenyközpont. A szóvivő szerint „Nem hagyhatjuk a városi infrastruktúrát örökre leállva. Le kell bontanunk a létesítményeket, és utána megbeszélni, visszatér-e még ide a sorozat.”

Pár órával Ausztrália után a bahreini és vietnámi futamokat is törölhetik. Azzal, hogy a szezonnyitóvá a május 3-i Holland Nagydíj avanzsál-e, a csapat vár még áprilisig. Ugyanekkor dől el a Spanyol és Monacói Nagydíj sorsa is. Monacóban az előkészületek, melyek általában hat hetet vesznek igénybe, komoly gondokat okozhatnak.

Jelenleg konkrétan lehetetlen lenne Európában versenyt rendezni. Szinte minden országban betiltották a nagyobb volumenű eseményeket, és nem Olaszország lesz az utolsó, aki vesztegzár alá kerül. Amint a Ferrari és az AlphaTauri csapatai visszatérnek főhadiszállásukra, határozatlan ideig el lesznek zárva a külvilágtól.

Az olasz kormány nem teszi lehetővé Milánó és Róma repterének nyitva tartását, ezért az olaszok a franciaországi Nizzába szállnak le, és buszon érkezhetnek haza az otthonaikba.

A McLarennel történetek után a csapatok megegyeztek abban, hogy hazaérkezésük után önkéntesen nem fognak dolgozni a gyárban, és március 29-ig önkéntes karanténba vonulnak. Az Alfa Romeo csapatmenedzsere, Beat Zehnder azt is bejelentette: „Mi egészen március 30-ig, hétfőig nem fogunk dolgozni.”

De mivel foglalkoznak a Forma-1-es csapatok, amikor nem lesznek versenyek hónapokig? Nem kell minden nap új elemeket gyártaniuk, mert nincs rá szükségük. Beat Zehndernek erre is van ötlete: „van 25 történelmi versenyautó a raktárunkban. Feléleszthetnénk őket újra. Már régóta szeretnénk újra a versenypályán látni a C12-t.”

Az autók fejlesztése folytatódik, de teljesen máshogyan. Az Alfa Romeo a Kínai Nagydíjra tervezte az első nagy fejlesztési csomagját, a Renault a Holland Nagydíjra. De most, hogy nincs verseny, nem tesztelhetik le az alkatrészeket, és a szélcsatornák adatai gyakran nem egyeznek meg a valós adatokkal.

A kérdés most az, hogy egy nagy aero-csomagot készítsenek-e, több apróbb fejlesztés összevonásával, de tovább bonyolítja a helyzetet, hogy senki nem tudja, mikor fognak versenyezni.

Williams mechanics in the paddock

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

A paddockban az az általános megegyezés, hogy a június 7-én rendezendő Azerbajdzsáni Nagydíj már reális cél a szezonkezdetre. Ebben az esetben a nyári szünetet előrehoznák, és egy sűrűbb versenynaptár szerint versenyeznének.

A Racing Point csapatmenedzsere, Andy Stevenson szerint: „Ebben az esetben a gyárak két hétig zárva lennének áprilisban, mint ahogyan általában augusztusban.”

Ez esetben a 4 hetes augusztusi szünetet használnák arra, hogy az elhalasztott versenyeket bepótolják, és „intenzív szezon” lenne, Helmut Marko szavaival élve.

„Spanyolországot, vagy Hollandiát még egyszerűbben rakod arrébb, de nem tudod ezt könnyen megtenni a tengerentúli futamokkal” – nyilatkozta Zehnder.

Ha a szünet még nagyobb lenne, akkor egészen radikális ötletek is felmerültek. Például, a 2020-as szezont egészen kiterjesztenék a 2021-es évre is, és a 2021-re kiírt szezont, az új autókkal egészen 2022-ig nem kezdenék el. 

Az elég őrült lenne, ha 20 vadiúj Forma-1-es autó kerülne úgy a múzeumokba, hogy soha nem versenyeztek vele.

A Red Bull két pilótája, Max Verstappen és Alex Albon motorral felszerelt hűtőkkel "csatáztak" egymás ellen, a "kemény harc" győztese pedig végül Verstappen lett.