A valaha volt legfurcsább Forma–1-es pályák – 2. rész

Amikor a sorozat megerősítette, hogy a második bahreini hétvégén a „külső” vonalvezetést fogják majd használni, sokan kritizálni kezdték a 3543 méteres aszfaltcsíkot, mondván, hogy az nem egy igazi versenypálya. Ezt észben tartva a WTF1 úgy döntött, hogy megkeresi az F1-ben használt valaha volt legfurább helyszíneket.

A valaha volt legfurcsább Forma–1-es pályák – 2. rész

A felsorolás negyedik eleme lényegében az egyetlen olyan pálya, amelyet még manapság is használnak. A méltán híres Monacóról van szó, amelyet szinte mindenki ismer és szeret, de azért be kell vallanunk, hogy igen furcsa kialakításról van itt szó.

Monte-Carlo aprócska hercegségében már a 20. század elejétől zajlottak autóversenyek, a Forma–1 pedig 1955 óta folyamatosan ellátogat a helyszínre, ez alól csak a tavalyi szezon volt a kivétel, amikor a járvány miatt törölni kellett a viadalt.

Számtalan emlékezetes sporttörténelmi pillanatnak adott már otthont, és mivel annyira szűk, valamint komoly szintkülönbségek is vannak rajta, ezért elképesztően nehéz elsajátítani Monacót. Ha azonban valaki győzni tud rajta, akkor az az egyik legnagyobb eredmény, amelyet F1-es pilóta elérhet.

Marshals and fans salute race winner Ayrton Senna, McLaren MP4-7A Honda, and 2nd position Nigel Mansell, Williams FW14B Renault, on the slowing down lap during the Monaco GP at Monte Carlo on May 31, 1992 in Monte Carlo, Monaco. (Photo by Rainer Schlegelmilch)

Marshals and fans salute race winner Ayrton Senna, McLaren MP4-7A Honda, and 2nd position Nigel Mansell, Williams FW14B Renault, on the slowing down lap during the Monaco GP at Monte Carlo on May 31, 1992 in Monte Carlo, Monaco. (Photo by Rainer Schlegelmilch)

Fotó készítője: Motorsport Images

A futamgyőzelem ráadásul része a Fernando Alonso által az utóbbi években hajszolt tripla koronának is. Egy alagút és több visszafordító is részét képezi a nagyon rövid, csupán 3,337 km-es pályának, amely az évtizedek során több biztonsági módosításon is átesett már.

A szalagkorlátok bevezetése előtt a pilóták házaknak, vasútállomásoknak és fáknak is ütköztek, ráadásul nem egyszer a kikötőben kötöttek ki, csak nem hajókkal, hanem sajnos a versenyautójukkal. Ezen veszélyek miatt aztán több sikán is bekerült a vonalvezetésbe, valamint a bokszépületeket is áthelyezték a vízpartról.

Több pilóta is tudott dominálni Monaco szűk utcáin, Graham Hill és Michael Schumacher például öt-öt alkalommal győztek, de az abszolút rekordtartó Ayrton Senna a maga hat elsőségével a hercegségben.

Még több F1 hír:

Egy olyan gazdag sportágnak, mint az F1, jól kellene illenie Las Vegas csillogásához, nem? Hát nem. A szerencsejátékok városa közel sem volt annyira extravagáns, mint azt gondolhatnánk, hiszen a vonalvezetés eléggé unalmas volt, mivel egy parkoló közepén sikerült kialakítani azt.

Szintkülönbségek nem voltak, mivel a nevadai sivatag kellős közepén voltak, így hát gyakran emlegették úgy, mint a „valaha volt legrosszabb pályát, amelyen a Forma–1 versenyzett”. A dizájn katasztrofális volt, és mivel az óramutató járásával ellentétes irányba haladt, így komoly terhelést rótt a versenyzők nyakára. 3650 méter hosszú volt, és csupán két futamot rendeztek rajta.

A sivatagi környezet miatt a hőség ráadásul elviselhetetlen volt a pilóták számára. Az 1981-es Caesars Palace Nagydíj után Nelson Piquet-nek több mint 15 percre volt szüksége, hogy összeszedje magát a hőguta miatt, és majdnem nem érte el a célvonalat, miközben éppen azon a futamon koronázták világbajnokká.

 

Mivel egy hotel parkolójában alakították ki a nyomvonalat, ezért az helyenként igen széles volt, és persze egy ideiglenes pályáról beszélhetünk csak. Bár a hotel úgy gondolta, hogy a két futam megrendezése pénzügyileg sokat hoz majd nekik, éppen az ellenkezője lett igaz, és sok pénzt buktak amiatt, hogy a saját parkolójukban rendezték meg az eseményeket 1981-ben és ’82-ben.

A sorozat ezt követően sosem tért vissza a városba, bár időnként még mindig felreppennek olyan hírek, hogy mekkora szenzáció lenne visszavinni az F1-et Las Vegasba.

 

Végül, de nem utolsósorban egy ismert helyszín következik, ahová szintén ellátogat a mezőny a mai napig, csak éppen a vonalvezetés változott jelentősen. Monzáról van szó, amelyet a sebesség templomának neveznek, az 1950-es és 1960-as években viszont összesen négy alkalommal az oválpályával kiegészítve zajlottak rajta a küzdelmek.

A tíz kilométeres pályán, melynek része volt a 4250 méteres ovál, két-két alkalommal tudott sikert aratni Sir Stirling Moss és Phil Hill.

Itt is jelentősen megdöntött kanyarok szerepeltek, amelyek komoly veszélyeket rejtettek magukban, és mint ahogyan arról szó volt korábban, az F1 1961 után betiltotta az ilyen pályákon való versenyzést, mert abban az évben halálos baleset történt Monzában.

Wolfgang von Trips vesztette életét, aki ütközött Jim Clark autójával, aminek következtében von Trips autója a levegőbe emelkedett, és a balesetben a pilóta mellett még 15 néző is elhunyt. Bár maga az incidens nem az ovál részen történt, de ez volt az utolsó csepp a pohárban, és ezek után betiltották a hasonló helyszíneken való futamrendezést.

Old Monza banking

Old Monza banking

Fotó készítője: Steven Tee / Motorsport Images

A pálya érdekessége egyébként az volt, hogy egy kört kellett menni a normál vonalvezetésen, majd pedig egyet az oválpályán, de a célegyenes megegyező volt, így lényegében párhuzamosan futottak az autók azon a szakaszon.

Ezek lennének tehát a legfurább és legkülönlegesebb versenypályák, melyeken megfordult a Forma–1 mezőnye az elmúlt 70 év során. Némelyiket nem sajnáljuk, talán van, amelyik hiányzik, de összességében elmondható, hogy a mai modern autókkal már nem lehetne rajtuk futamot rendezni, kivéve persze, ha te vagy Monaco.

A Mercedes viccelődött kicsit Adrian Newey-n

megosztás
hozzászólás

Ajánlott videó:

Az IndyCar is tanulna Grosjean bahreini balesetéből

Előző cikk

Az IndyCar is tanulna Grosjean bahreini balesetéből

Következő cikk

Renault: mindenki legalább félig új autót fog készíteni 2021-re is

Renault: mindenki legalább félig új autót fog készíteni 2021-re is
Hozzászólások betöltése

Cikk részletei:

Sorozat Forma-1
Szerző Egri Dávid