Ezen a napon: A Prost GP becsődölt

Alain Prost mind a mai napig a Forma-1 történetének egyik legsikeresebb versenyzője négy világbajnoki címével. Utolsó vb-győzelme után, melyet 1993-ban szerzett, a csúcson kiszállt és visszavonult. Viszont nem bírt megülni a fenekén, és nehezen viselte a nyugdíjas éveket.

Már karrierje utolsó aktív évében meg akarta venni a nagymúltú Ligier csapatot, amely korábban szerzett nyolc futamgyőzelmet (1976 és 1981 között), volt konstruktőri második (1980), de a kilencvenes években már egy hosszú, lassú kiszenvedésnek lehettek szemtanúi a Forma-1-es drukkerek. 1996-ban azért még Olivier Panis tizenöt év után szerzett egy futamgyőzelmet a Ligiernek, ez viszont a csapat utolsó dobása volt, 1997-nek már Prost GP néven vágott neki, miután a Professzornak végül sikerült felvásárolni.

1997 - erős kezdés

A sérült Panis helyére beugró, akkor még zöldfülű Jarno Trulli kis híján futamot nyert Ausztriában

Az átmenetet biztosítandó 1997-ben az előző évi monacói futamgyőztes Olivier Panis maradt a csapatnál, aki így már negyedik évét kezdhette a régi-új csapatnál. A szezon második fordulóján, a Brazil Nagydíjon már meg is szerezte a Prost (és a Bridgestone!) első dobogós helyezését, majd majdnem hozzátett rögtön a következő hétvégén: második helyen haladt Argentínában, de végül feladni kényszerült a versenyt. Később Spanyolországban Panis végül csak megszerezte azt az elszalasztott második helyet, viszont Kanadában kettős lábtörést szenvedett egy nagy sebességű balesetnél, emiatt hét versenyt kihagyni kényszerült. Az utolsó két versenyen, amire visszatért, nem tudott pontot szerezni.

A hét futamra Prost helyére a feltörekvő fiatal olasz Jarno Trulli került. Trulli mindössze egyetlen alkalommal tudott pontot szerezni, Németországban negyedik lett. Ausztriában majdnem összejött neki az igazán nagy dobás: sokáig vezetett az A1 Ringen, azonban nem tudta megkaparintani a karnyújtásnyira lévő futamgyőzelmet, ugyanis egy motorhiba miatt kiesett a versenyből, pedig a leintésig már csak tizenhárom kör volt hátra.

Az istálló másik autójában Nakano Sindzsi kapott lehetőséget, aki bár kétszer pontot szerzett (mindkétszer hatodik lett), egyedül háromszor annyi alkalommal esett ki (kilenc), mint a másik autóban Panis és Trulli (háromszor, ebből Panis kétszer, Trulli egyszer).

A két dobogós helyezésnek és a többi vaskos pontszerző helyezésnek köszönhetően a Prost neve mellett 21 pont állt, ezzel hatodik lett a konstruktőri tabellán. Ez volt a legjobb helyezése, innentől csak lejjebb vezetett a csapat útja.

1998 - egyetlen pontszerzés

1998-ban a Prost egyetlen pontját Jarno Trulli szerezte - nem ezen a versenyen...

A következő három év a szinte teljes nihilről szólt a Prost és versenyzői számára. 1998-ra Nakano ülését Trulli kapta meg, míg Panis maradt az ekkor már Peugeot-motorral futó, vagyis szinte teljesen francia csapatnál. A Prost GP már szinte nemzeti ügy lett, ehhez képest a "francia csapat francia motorral és francia versenyzővel"-kombináció egyáltalán nem működött.

1998-ban a Prost GP a szezont is alig tudta elkezdeni, súlyos váltóproblémák miatt az AP01 csak az utolsó pillanatban készült el, ennek megfelelően pedig a töréstesztet is csak az utolsó pillanatban abszolválta. De legalább ott volt. Viszont a szezon nagy részében ez volt a legfőbb érv Prost mellett: legalább ott voltak. Panis a tizenhat futamos szezonból hatszor esett ki, egyszer pedig nem tudott elindulni, a másik autóban Trulli pedig a szezon több, mint felén (kilenc verseny) nem tudott célba érni. Viszont megszerezte a csapat egyetlen pontját egy belgiumi hatodik hellyel.

1999 - egy dobogó

1999-ben a Prost négyszer tudott pontot szerezni, ebből a képen látható Panis két alkalommal

1999-ben egy kis fejlődés mutatkozott. A pilótafelállás változatlan maradt, és úgy nézett ki, a két prostos ekkor sokkal versenyképesebb lehet 1998-hoz képest. Valamennyi fejlődés tényleg volt, ugyanis az előző évi egyhez képest már négy (!) alkalommal pontszerzőként értek célba, Panis kétszer és Trulli is kétszer. Ebből a négy pontszerzésből három hatodik hely volt, negyediknek Trulli viszont a Nürburgringen nagyot szakított, és második tudott lenni. A dobogó és a másik három pontszerzés jutalma 9 pont egy konstruktőri hetedik hely volt.

2000 - pont nélkül

2000-ben a Prost szégyenszemre utolsó lett a konstruktőrök között

2000-re mind Panis, mind Trulli távozott a csapattól, előbbi a McLaren tesztpilótája lett, míg Trulli a gyenge eredmények miatt egészen a Jordanig menekült. Ebben a szezonban is volt viszont francia a csapatnál, ugyanis Prost leszerződtette korábbi ferraris csapattársát, a veterán Jean Alesit, akinek mellé a fiatal Nick Heidfeld került.

A Prost 2000-es szezonját egy szóval lehet leírni: katasztrófa. A tizenhét futamos világbajnoki szezonból Alesi ötször, Heidfeld pedig hatszor tudott mindössze célba érni a rengeteg kiesés közepette. Egyszer sem pontszerző helyen. A szezon két mélypontját az Európa Nagydíj és Ausztria jelentette: előbbi végén Heidfeldet kizárták, mert a megengedettnél két kilóval könnyebb volt az autója, Ausztriában pedig a két csapattárs ütközött és mindketten kiestek.

2001 - egy viszonylag szép búcsú

Az utolsó szezon kezdetén. Ekkor még Alesivel és Mazzacanéval...

2001-re Alesi maradt a csapatnál (egy darabig), viszont egy igazi átjáróház lett a Prost versenyzői szempontból: öten is versenyeztek az istállónál abban az évben! Ráadásul már a Peugeot is kiszállt a csapat mögül, ekkor a csapat autójában már Acer néven egy 2000-es Ferrari-erőforrás dobogott.

De vissza az öt versenyzőhöz: közülük a 22-es rajtszámú autóban Alesi bírta a legtovább, ő tizenkét verseny után távozott a csapattól, hogy utolsó öt Forma-1-es futamát már a Jordannél teljesítse. Erre az öt versenyre a Jordantől kiebrudalt Heinz-Harald Frentzen került a helyére.

A másik autóban az exminardis Gastón Mazzacanét láthattuk a szezon első négy futamán, azonban gyenge teljesítménye miatt gyorsan az ajtón kívül találta magát, és Luciano Burti váltotta. A brazil tíz futamig húzta, a Belga Nagydíjon azonban ijesztő balesetet szenvedett, és a szezon hátralévő részében már nem vezetett. Az utolsó három versenyre Tomás Enge kapta meg a lehetőséget, de ő sem tudott mit kezdeni a gyengécske autóval.

Egyetlen versenyző tudott igazán kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani: Jean Alesi (ameddig a Prostnál versenyzett) minden futamán célba ért 2001-ben, ebből pedig háromszor (kétszer hatodikként, egyszer ötödikként) pontot is tudott szerezni. Az ő négy pontja egy kilencedik helyet ért a csapatok között, viszont ez volt a hattyúdal, ugyanis ekkorra a csapat már nagyjából harmincmilliós tartozást görgetett maga előtt. 2001 végén a Prost lehúzta a rolót.