A motorsport legnagyobb krízisei

A koronavírus lehet a felelős a motorsportok történetének egyik legnagyobb kríziséért. Az Auto Bild visszatekintett a történelembe, hogy összegyűjtse a motorsportok legnagyobb kríziseit.

A motorsport legnagyobb krízisei

Hány csapat megy csődbe? Hány versenypálya kerül bajba? Hány projektet kell beszüntetni? Senki sem tud mást tenni, mint találgatni arról, hogy mekkora lesz a krízis a motorsportban a koronavírus-járvány miatt. Természetesen ez attól is függ, hogy a vírus miatt meddig fog „állni” a világ, és hogy hány versenyt fognak törölni. Ugyanis minden egyes törölt verseny komoly bevételkiesést jelent.

Természetesen ez nem a motorsportok történelmének legnagyobb krízise, legalábbis még nem az. De már az egyik legnagyobb. Az Auto Bild a tekintett vissza a motorsportok történelmébe, hogy összegyűjtse a motorsportok legnagyobb kríziseit.

El tudtok képzelni egy olyan nagydíjat, amelyen csak három autó indul, és a győztes 15 körös előnnyel nyer? Pontosan ez történt az 1926-os Francia Nagydíjon, amelyen csak a Bugatti indult három autóval, és Jules Goux még egy kávészünetre is elugorhatott volna a riválisok hiánya miatt.

 

Fotó készítője: Zak Mauger / Motorsport Images

Hogy mi történt akkor? Gazdasági válság, a versenyautók túl drágák voltak, és rengeteg gyártó a csőd szélére került, mint például a Delage, és privát nevezők sem voltak ott a versenyen. Akkoriban a motorsportokban elsősorban a gyártók harcoltak egymással, nem a versenyzők. Nyerj vasárnap, adj el hétfőn – ez volt a szlogen.

Még több F1 hír:

De abban az időben is voltak versenyek. Kétszer viszont teljesen némák maradtak a motorok – ahogy most, a koronavírus-járvány idején is. Először az első világháború idején, amely 1914 júliusában tört ki, pár héttel a Francia Nagydíj után. 1915-ben és 1916-ban pedig csak három nagyobb versenyt rendeztek Amerikában: az Amerikai Nagydíjat, a Vanderbilt-kupát és az Indy 500-at. Természetesen európai legjobb versenyzői is részt vettek ezeken, azonban 1917-ben és 1918-ban egyáltalán nem voltak versenyek.

Hasonló volt a helyzet a második világháború idején is. Akkoriban nem volt világbajnokság a GP-versenyzés világában, viszont Európa-bajnokságot rendeztek, amelyet a Mercedes-Benz és az Auto Union dominált. Az 1939-es szezont viszont idő előtt le kellett fújni a háború miatt, és hivatalosan nem avattak bajnokot.

Start: Gerhard Berger, Ferrari F187 leads

Start: Gerhard Berger, Ferrari F187 leads

Fotó készítője: Motorsport Images

Az akkori pontrendszer szerint Hermann Paul Müller lett volna a bajnok az Auto Unionnal, ennek ellenére a nácik Hermann Langot és a Mercedes-Benzt kiáltották bajnoknak, viszont nemzetközileg nem ismerték el Lang bajnoki címét.

1940-ben és 1941-ben csak Amerikában versenyeztek, többek között az Indy 500-on, 1942-ben pedig csak Dél-Amerikában: Brazíliában, Uruguayban és Argentínában. 1943-ban és 1944-ben teljes mértékben némák maradtak a motorok két éven keresztül.

1909 és 1911 között volt a versenyzés első krízise, ami szintén meglepő. 1908-ban még 48 verseny indult összesen 17 gyártó színeiben (köztük a Mercedesszel és az Opellel) a Francia Nagydíjon. Egy évvel később a versenyt lefújták, mivel nem volt elég jelentkező. Aztán csak 1912-ben éledt újra a versenyzés a gazdasági válság miatt.

 

Fotó készítője: Motorsport Images

Ezek mellett természetesen ott voltak az olaj-válságok is. Már 1956-ban és 1957-ben is számos versenyt kellett lefújni a szuezi válság miatt Hollandiában, Belgiumban és Spanyolországban. 1973-ban ugyan nem fújtak le versenyt, azonban az „autómentes vasárnapok” idejében – amelyeket az olajhiány miatt kellett bevezetni -, természetesen a gyártók nem gondoltak a Forma-1-re. Ekkoriban a Ferrari Forma-1-es jelenléte is felejthető volt – az olasz istálló dobogós helyezés nélkül, a konstruktőri hatodik helyen zárta a világbajnokságot.

Motorokat alapvetően csak a BRM épített, a többi istállót pedig a független motorgyártó, a Cosworth látta el erőforrásokkal.

A közelmúlt legnagyobb krízise a koronavírus-járványon kívül a 2008-as/2009-es gazdasági válság volt, amelynek következtében a BMW, a Toyota és a Honda is elhagyta a Forma-1-et, a Kawasaki pedig a MotoGP-ből szállt ki.

A következő hetekben és hónapokban pedig világosabb képet fogunk kapni arról, hogy mekkora lesz a koronavírus hatása a motorsportokra nézve.


A Mexikó Ralin Esapekka Lappi autója kigyulladt, de Lappi egy ideig ezután is vezetett, mivel nem tudta, mennyire súlyos helyzet. Később ő és navigátora is sérülés nélkül kiugrott az autóból.

megosztás
hozzászólás
Rosberg még nem találta meg a szenvedélyét
Előző cikk

Rosberg még nem találta meg a szenvedélyét

Következő cikk

Russell: Szerencsére erős kötelék fűz a Mercedeshez…

Russell: Szerencsére erős kötelék fűz a Mercedeshez…
Hozzászólások betöltése