A meg nem történt 1985-ös F1-es Belga Nagydíj története

1985-ben a Belga Nagydíjon voltak autók a pályán, még a szombati időmérő is lezajlott, mielőtt szombat este hivatalosan is lefújták volna a versenyt. Az elhalasztás oka egy felelőtlen döntés volt a Spa-i szervezők részéről

Spa 13 év után, 1983-ban tért vissza a Forma-1 versenynaptárába, az új, 7 km-es pályával, de 1984-ben Zolderben versenyzett a mezőny, majd 1985. június 2-án lett volna a következő verseny. Mindenki meg volt elégedve az új pályával 1983-ban, de a 85-ös verseny előtt a szervezők úgy döntöttek, hogy újraaszfaltozzák a pályát egy új anyaggal, amely elméletileg nagyobb tapadást tesz lehetővé esős körülmények között.

 

Fotó készítője: Sutton Images

A FISA, a Forma-1 akkori kormányzó szerve tisztában volt azzal, hogy az új aszfaltnak idő kell, amíg használható nem lesz, ezért az 1984-es szabályok kimondták, hogy semmilyen pályamunkát nem végezhetnek 60 nappal a verseny előtt.

Spa 1984 októberében kérdezett rá az újraaszfaltozásra, amit a FISA engedélyezett, amíg a 60 napos szabályt betartják. Végül azonban a helyi bürokrácia, és egy kemény tél is nehezítette a munkálatokat, még május 1-én is hó volt a pályán.

A munkálatok még májusban is folytak. Lemondtak egy verseny előtti tesztet is, „a pályán elvégezendő módosításokra” hivatkozva, de a FISA-ban nem tudatosult, hogy ez a pálya újraaszfaltozását jelenti.

Az aszfaltozással mindössze 10 nappal a versenyhétvége előtt végeztek, és Derek Ongaro, a FISA pályákért felelős mérnöke is csak a helyszínen szembesült a történtekkel. Ha esett volna, még meg is úszták volna a szervezők, de különösen meleg és napos volt az egész hétvége.

Ehhez hozzájött, hogy 1985-ben a turbó F1-es autók minden korábbinál erősebbek voltak, így óriási terhet róttak a pályára. A pénteki edzésen Michele Alboreto a Ferrarival 8 másodperccel múlta felül Prost 1983-as pole körét. Az új felületnek remek tapadása volt, amikor egyben volt.

Az azonban már pénteken látszódott, hogy valami nem stimmel a pályával, és még mindenki emlékezetében élesen élt az előző évi dallasi futam, amikor feltöredezett a felület, és többen baleseteztek emiatt. Nelson Piquet-nek betört a visszapillantó-tükre, Nigel Mansell pedig defektet kapott a rossz aszfalt miatt.

Azonnal javításokat végeztek el éjjel a pályán, de érthetetlen okból azokat a kanyarokat is kijavították, amelyeket nem érintett a probléma.

 

Fotó készítője: Motorsport Images

A szombat délelőtti edzés 25 perc után elcsendesedett, miután mindenki rájött, hogy nincs értelme menni. Elio de Angelis volt a leggyorsabb a Lotusszal, de 23 másodperccel lassabb volt, mint egy nappal korábban. A pilóták egyetértettek abban, hogy a körülmények már tarthatatlanok, és hosszas találkozások vették kezdetüket.

Azonban délután 4 óra 40 perckor valaki kiengedte a betétsorozat Renault Alpine autóit edzésre, az F1-es pilóták egy csoportja pedig később egy minibusszal elindult megvizsgálni a pályát.

Eközben délután 5 óra 50 perckor a nézőknek még azt mondták, hogy a vasárnapi program a tervek szerint fog lefolyni.

Nelson Piquet vezeti az F1-es pilótákkal teli minibuszt

Fotó készítője: Sutton Images

„Valakinek elég bátorsága kell legyen ahhoz, hogy meghozza a döntést: igen vagy nem” – nyilatkozta akkor Jackie Stewart az Autosportnak. „Valakinek a FISA-tól kell ezt eldöntenie, a pilótákat nem tehetik ilyen pozícióba. Az egész helyzet kétségbeejtő, nem igaz?”

Eközben az F3000 verseny nem kezdődött el időben szombat délután, és a csapatoknak kevés fogalmuk volt arról, mi történik, amíg Ecclestone meg nem jelent a paddockban. Ecclestone elmondta nekik, hogy a versenyük vasárnap lesz, lehet, hogy az F1-es verseny után, vagy ahelyett, ha az nem tudna elindulni. TV közvetítést is ígért a csapatvezetőknek, ezért azok beleegyeztek abba, hogy várnak még egy napot.

Gerhard Berger vizsgálja a pálya állapotát Jackie Oliver-rel.

Fotó készítője: Ercole Colombo

A paddockban tovább folytak a tárgyalások, a pilótákat Niki Lauda képviselte, és végül este fél 8-kor született meg a döntés arról, hogy nem lesz F1-es verseny vasárnap. A FISA pályabírói is kiadták a saját nyilatkozatukat, melyben azt írták, hogy „a pálya alkalmatlan az F1-es autók számára”, és a verseny elhalasztják biztonsági okokból.

Ez egy óriási döntés volt, az évtizedekig tartó biztonsági és politikai drámákat követően, és nem volt gyakori, hogy a kettő egyszerre volt jelen egy versenyen, de a pilóták végül mindig kimentek a rajtrácsra, és versenyeztek.

Bernie Ecclestone és Alain Prost beszélgetnek a verseny elhalasztása előtt.

Fotó készítője: Motorsport Images

Így az F3000 verseny maradt a vasárnapi fő attrakció, és a pilóták szerint olyan volt a frissen összetákolt aszfalton versenyezni, mintha nedves lenne a pálya.

A FISA elnöke, Jean-Marie Balestre nem volt Spában, de telefonon kapcsolatban volt, és érthető módon rendkívül dühös volt, beidézte a szervezőket, hogy „magyarázatot adjanak a súlyos hibára”, és „példa nélküli büntetést” helyezett kilátásba.

Végül a szervezők megúszták egy 10,000 dolláros bírsággal, és egy 100,000 dolláros letétet kellet adniuk, amit a sikeres rendezés után kaptak vissza.

A versenyt végül szeptember 15.-ére tették át, de előtte a szervezőknek ismét újra kellett aszfaltoznia az egész pályát.

A második Belga Nagydíj rajtja, a pole-ból Alain Prost indult.

Fotó készítője: Sutton Images

A második hétvége már minden dráma nélkül zajlott le, és az esős vasárnapi versenyen Ayrton Senna karrierjének második győzelmét szerezte a Lotus-Renault-val. Spa hírneve megmenekült, a szövetség pedig jelentősen szigorította pályák vizsgálatát, hogy többet ne fordulhasson elő hasonlósan kínos eset, amikor a pálya szétesik az autók alatt.

Most, 35 évvel később egy, a sporton kívülálló globális probléma volt képes ismét arra, hogy ismét elhallgattassa vasárnaponként az F1-es versenyautókat.

10

Szinte folytatásért kiált a legjobb vágás kategóriában Oscar-díjjal is jutalmazott Ford v Ferrari, az alábbi, magyar felirattal ellátott kisfilmből pedig az is kiderül, hogy bőven lenne még mit megfilmesíteni ebből a párharcból.