A kevesebb néha több
A Forma-1 lassan hetvenéves története során nem Rosberg az első, aki úgy nyer világbajnokságot, hogy kevesebb futamon végez az élen, mint valamelyik riválisa. Anno Keke Rosberg is így nyert például!
Nico Rosberg, Mercedes AMG F1 with the DHL fastest lap award
Mercedes AMG
Amikor egy Forma-1-es, vagy bármilyen autósportos (világ)bajnokra gondolunk, általában olyan kép él a fejünkben, hogy dominált abban az évben, esélyt sem hagyva a többieknek, vagy ha ez nem is valósul meg, azért biztosan ő nyerte a legtöbb futamot az adott évben. Hát nem! Nem egy és nem két ellenpélda akad erre: az F1 1950 óta íródó történelmes során ez már tízszer előfordult, többek között Rosberg apjával, Kekével és Rosberg legfőbb riválisával, Lewis Hamiltonnal is. Most nézzük a legérdekesebb ilyen eseteket!
1964 - John Surtees
1964-ben a Ferraris John Surtees két futamgyőzelmet aratott csakúgy, mint egy másik brit, Graham Hill (nemrég szó esett az ő élettörténetéről is halálának apropóján). Ezzel mindketten alulmaradtak egy harmadik brittel, Jim Clarkkkal szemben, akinek a neve mellett három siker állt ebben az évben. Ám hiába Clark addigra már legendás gyorsasága, a vb-cím mégis az ex-motoros világbajnokhoz került, aki így mindmáig a sporttörténelem egyetlen olyan versenyzője, aki két és négy keréken is világbajnoki címet szerzett.
1982 - Keke Rosberg
1982 alighanem a Forma-1 történetének egyik legtragikusabb és egyben legfurcsább szezonja volt. A szezon ötödik futamán tragikus módon életét vesztette a legendás Gilles Villeneuve, aki alighanem a világbajnokság fő esélyese lehetett volna. Halálát követően a Villeneuve által nem túlságosan szívlelt ferraris csapattárs, Didier Pironi érhetett volna fel a csúcsra, aki azonban Németországban szintén súlyosan megsérült, miután hátulról belerohant Alain Prostba, aminek köszönhetően mindkét lábát eltörte.
Így került a képbe a sötét lónak tekintett Keke Rosberg a Williams volánjánál, aki végül úgy lett világbajnok, hogy mindössze egyszer, a Svájci Nagydíjon végzett az élen. A szezon kiegyensúlyozottságát jól jelzi, hogy kettőnél több futamgyőzelemre senki nem volt képes, viszont Alain Prost, Niki Lauda, John Watson, Didier Pironi és René Arnoux is több futamot tudott nyerni, mint Keke Rosberg. Végül mind-mind a Forma-1 történetének első finn világbajnoka mögött végeztek.
Pironi végül még úgy is másodikként zárt a világbajnokság végelszámolásánál, hogy az utolsó öt futamon már nem tudott rajthoz állni kettős lábtörése miatt. Ahogy később már sohasem.
1983 - Nelson Piquet
Egy évvel Rosberg sikere után Nelson Piquet második világbajnoki címét ünnepelhette (1981 után). Na de hogyan? Egész év során öldöklő csatát vívott a Professzorral, vagyis Alain Prosttal és a másik franciával, René Arnoux-val.
Ha az egyes versenyeket nézzük, Alain Prost sikeréhez kétség sem férhetne. Négy futamgyőzelem, pole-pozíciók hada...Mestermunkának tűnhetne a számok és a statisztika alapján, a világbajnokot év végén mégis Nelson Piquet-nek hívják. Pedig még René Arnoux is összeszedett három győzelmet Piquet és Prost mellett, végül mégis csak harmadik lett.
Keke Rosberg ebben az évben ugyancsak egy futamot nyert, ám ez ezúttal már csak egy összetett ötödik helyre volt elég.
1984 - Lauda nyer, Prost ismét alulmarad
Fél pont. Ennyi döntött az 1984-es világbajnoki címről. Ebben az évben kiemelkedett a mezőnyből a McLaren-TAG csapata, Alain Prosttal és az erőre kapó Niki Laudával. A tizenhat futamos szezonból négy kivételével minden versenyt ők ketten nyertek, ám ezúttal sem Prost emelhette magasba a világbajnoki trófeát. Pedig hétszer is őt intették le elsőként...A francia ezzel sorozatban harmadszor veszített minimális pontkülönbséggel, Niki Lauda pedig a Forma-1 történetének legszorosabb különbségével megszerezte harmadik világbajnoki címét.
Fortuna aztán végül 1986-ban könyörült meg Proston, amikor ő nyert világbajnoki címet kevesebb futamgyőzelemmel Nigel Mansellel szemben.
2008 - Lewis Hamilton
2008-ban Lewis Hamilton még csak második éve volt a Forma-1-ben, azonban máris az egyik legfőbb esélyesként tartották számon a vb-címre. Azután, hogy 2007-ben az utolsó futamon énekelte ki a sajtot a szájából Kimi Räikkönen, érthető módon fűtötte is a fiatal angolt a bizonyítási vágy. Azonban sokáig úgy nézett ki, hogy 2008-ban is ferraris világbajnokot avat a mezőny, lévén Felipe Massa hősiesen küzdött az egyre csak jobb és jobb Lewis Hamiltonnal szemben.
Ebben a szezonban Massa neve mellett hat futamgyőzelem állt, ám végül mégis Lewis Hamilton diadalmaskodott egy drámai Brazil Nagydíj után, ahol egészen a verseny utolsó kanyarjáig úgy nézett ki, hogy Felipe Massa hazai közönség előtt a mennybe mehet. Végül aztán a menny mindössze 10 másodpercig tartott, aztán gyorsan visszazuhant a valóságba, amikor Hamilton megelőzte Timo Glockot.
2016-ban aztán Hamilton volt a szenvedő alanya egy ilyen történetnek, ugyanis hiába nyomta le Rosberget mind a futamgyőzelmek, mind az első rajthelyek tekintetében, a malajziai motorhiba végzetesnek bizonyult.
Több olyan versenyző is van tehát, aki nyert és bukott is el vb-címet hasonló körülmények között. Hogy is szokták mondani? A sors egyik kezével ad, a másikkal elvesz...
Legyél a Motorsport-közösség része
Csatlakozz a beszélgetéshezOszd meg vagy mentsd el ezt a cikket
Iratkozzon fel és lépjen be a Motorsport.com oldalra a hirdetésblokkolóval.
A Forma-1-től a MotoGP-ig egyenesen a paddockból jelentkezünk, mert mi is szeretjük a sportot, akárcsak te. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő újságírásunkkal szolgálhassunk, weboldalunk reklámokat használ. Ennek ellenére szeretnénk megadni Önnek a lehetőséget, hogy élvezhesse a reklámmentes weboldalt, és továbbra is használhassa a reklámblokkolóját.
Legjobb hozzászólások