A Forma-1 legkevesebbet emlegetett oldala, melyet nem kellene elfelejteni

Az FIA elnökének, Jean Todtnak nemrég kifejtett, a többségtől elütő véleménye a bővülő versenynaptár miatt a csapatok személyzetére nehezedő stresszről, és terhelésről sokakat homlokráncolásra késztetett.

Jean Todt, President, FIA

Jean Todt, President, FIA

Simon Galloway / Motorsport Images

Bár Jean Todtnak igaza van abban, hogy sokak életét, akik a Forma-1-ben dolgoznak, milliók irigyelhetik, akiknek nincs hozzáférésük élelmiszerhez, ivóvízhez, vagy orvosi létesítményekhez, de így is figyelmen kívül hagyta milyen komoly problémákon mehetnek keresztül azok, akik keményen dolgoznak a versenyeken.

Repülővel cikázni a világ körül, gyakran fapados járatokon, hetekig távol az ember családjától, rengeteg munkaórát ledolgozva, alváshiánnyal, és hatalmas stresszel küzdeni a kudarctól való félelem miatt nem egy álommeló. Sőt, ha összeboronáljuk őket, ez tökéletes recept a teljes kiégéshez.

A sporton belül nem titok, hogy a személyzet jóval gyakrabban cserélődik, mint a múltban. Mivel rengeteg fiatal mérnök, és szerelő térden állva könyörög, hogy munkát kaphasson a Forma 1-ben, azok száma is megnőtt, akik úgy döntenek, ez az élet nem nekik való, így manapság már folyamatosan tűnnek fel az új arcok az istállókban.

Ők általában gyorsan észreveszik, miről van szó. Minden egyes csapattagra, aki örülhet pilótája futamgyőzelmének, jut öt-hat másik, akik eleve "kudarcra" vannak ítélve.

De van ennél is rosszabb, amikor például te vagy az a csapattag, aki miatt a gárda egy értékes pozíciótól esik el, legyen az egy elszúrt kerékcsere, egy hibás alkatrész, vagy egy rossz taktikai döntés.

Még több F1 hír:

Ehhez vegyük hozzá, hogy az F1 elég macsós sport, ahol nem a legkönnyebb dolog megnyílni a gondjaidról, főleg, amikor körbe vagy véve egy rakás férfival, akik (legalábbis látszólag) teljesen stabil lábakon állnak.

Épp ez az oka, hogy a férfiak egészségügyi problémáival foglalkozó Movember alapítvány a Forma-1 felé irányította figyelmét, ahol úgy érzik, mentális egészséggel kapcsolatos szakértelmük segíthet azoknak, akik ilyen problémával küzdenek.

Eddig nagyon kevesen ismerték be, hogy nehéz időket éltek meg egy olyan sportágban, amelyben dolgozni nagyon sokak szerint egyszerűen egy valóra vált álom.

Nicholas Latifi, Williams FW42

Nicholas Latifi, Williams FW42

Fotó készítője: Mark Sutton / Motorsport Images

Az egyik legmegindítóbb beszámoló arról, hogyan tudja a stressz az embert az összeomlás szélére taszítani, nemrég Aaron Rooktól, a Williams volt sajtófőnökétől érkezett, aki elmondta, egy versenyen annyira a tűréshatára szélére került, hogy már az öngyilkosság lehetőségén is elgondolkozott. Blogjában ezt írta:

„A Forma-1 egy üzlet, egy kis sporttal megfűszerezve, ami mintha egy szelet saláta lenne, ami egy jó szaftos döner kebab oldalán lóg. Ez nagyjából megmagyarázza a folyamatos, teljesen fölösleges nyomást, amely a személyzetre nehezül.”

„Semmi, de tényleg, még egy öngyilkos gondolatokkal tűzdelt idegösszeomlás sem hagy az embernek egy pillanatnyi pihenőt sem. Míg a többség szépen beslisszolt a legpuccosabb bulikra, és azon versenyzett, ki a leghíresebb ember, akire rá tud csimpaszkodni, én maradtam a hotelszobámban, gyorskaját zabáltam, és néztem a külföldi tv-csatornákat.”

„Ezzel őszintén meg voltam elégedve. A miheztartás végett: sokszor meghívtak ezekbe a fellengzős partikba, de minek tölteném az estémet a Monopoly kabalájának öltözve, kamuvigyorral az arcomon, csak hogy teljesen el legyek veszve a tömegben, és húsz perc után visszaosonjak a hotelbe?”

„Nekem mindig is az volt a jobb, ha nyugton maradhattam, és azokkal lóghattam együtt, akiket tényleg kedveltem. Azonban minél több időt töltesz egy ilyen világban egyedül, annál inkább félre vagy söpörve, főleg, ha elkezdődik a klikkesedés. Az, hogy magamnak maradtam, ezzel járt. Sokszor úgy éreztem, én vagyok az egyetlen ember a paddockban.”

Még több F1 hír:

„Egy pillanat sem telt el anélkül, hogy ne gondoltam volna a családomra, és az otthoni barátaimra, hogy mennyire hiányoznak, és mennyire  szükségem van rájuk. A Forma-1-ben csak egy szellem voltam, és majdnem tényleg azzá váltam.”

Az üzleti-, és a sportvilág is egyre inkább ráébrednek, hogy az alkalmazottak mentális jólétének biztosítása milyen fontos manapság, és megértik, hogy nem várhatják el tőlük, hogy egyszerűen csak csendben maradjanak, és mindent, amit az F1 hozzájuk vág, szótlanul tűrjenek.

De ez a munka még messze nincs befejezve, és a Movember tudja, hogy a profi szintű sportok – főleg egy olyan, ami évi húsz külföldi utazással jár – nagyobb nyomást helyeznek a résztvevőkre, mint amit egy átlagember megél. Dan Cooper, aki az alapítvány Forma-1-gyel foglalkozó csapatának szóvivője elmondta:

„A férfiakat hagyományosan úgy nevelik, hogy legyenek erősek, ne mutassák ki a gyengeségüket, és hogy az érzelmeiket el kell fojtaniuk, hogy a csúcsra jussanak. A sportvilágban ez hatványozottan igaz.”

„Az F1 egy csapatsportág, melyben sok ember hatalmas nyomás alatt van, és személyes szempontból rengeteget feláldoznak. Igen, emellett ez egy olyan munka, amelyről sokuk álmodott gyerekkorában, de a nyomásnak így is lehet negatív hatása.”

A Movember két fő csapásiránya a bajnoksággal való együttműködésben egyrészt a segítség felajánlása azok számára, akik ezt igénylik, illetve az, hogy a hasonló problémákra globálisan felhívják a figyelmet.

Az alapítványnak borbélyszalonjai vannak a paddockban és a Paddock Clubban (elvégre hol máshol tudnák férfiak kibeszélni a problémáikat?). Csapatok, és pilóták egyaránt segítettek nekik ezt elérni, és a szezon végére a boxutca azért elég komoly szakállkölteményekkel szokott rendelkezni.

Sergio Perez, Racing Point Force India F1 Team at Movember Foundation

Sergio Perez, Racing Point Force India F1 Team at Movember Foundation

Fotó készítője: Manuel Goria / Motorsport Images

Az alapítvány szeretné, ha mindenki, aki úgy érzi, hogy kezd egy kicsit mentálisan sok lenni neki a stressz, álljon ki, illetve, hogy rendszeresen foglalkozzanak barátaik, és kollégáik hogylétével is.

„A Movember azon a nyelven akar beszélni a férfiakkal, amit megértenek, és oda is akarunk menni, ahol a férfiak vannak. Ehhez hitelesnek kell lennünk, és hitelesen kell cselekednünk. Tudjuk, hogy a férfiak nem a háziorvosi rendelőben fogják az ilyeneket kibeszélni.”

„Onnan tudjuk, hogy a mostani rendszer nem működik, mert a férfiak megelőzhető okok miatt hat évvel korábban halnak meg általában, mint természetesen kellene. Azt is tudjuk, hogy ha a férfiak meg tudnak nyílni, és tényleg kényelmesen megejthetik ezeket a beszélgetéseket olyanokkal, akikben megbíznak, azzal tényleg segítünk, életeket mentünk meg, és megváltoztathatjuk ezt a statisztikát.” – adta hozzá Cooper.

A csapatok is egyre inkább ráéreznek, mi kell ahhoz, hogy megvédjék az alkalmazottaikat. A Haas csapatmenedzsere, Peter Crolla optimista azzal kapcsolatban, hogy az újonnan érkező személyzet már nem fogja magába fojtani a problémáit:

„Nehéz dolog ez, bármilyen szerepet is vállal az ember egy konstruktőrnél, távol lesz a családjától, a barátaitól, és az ezzel járó konfliktusokat nem könnyű kezelni, és akármennyire is vigyázunk az embereinkre, konkrétan új életet kezdeni így sem egyszerű.”

„Azonban szerintem a mi generációnk már kezdi érteni, hogy beszélhetünk ezekről a dolgokról, és hogy megvannak a támogatói hálózatok. Legyen az a munkáltatónk, a baráti körünk, vagy a munkatársaink.”

„Ez a férfiak uralta, macsós iparág elkezdett magába nézni, és rájött, hogy nem kell az időnk 100%-ában kemény arcnak lenni, mert ha valaki így tesz, az szerintem hamar ki fog merülni.”

„Az előttünk lévő generációknak sosem kellett erre gondolnia, talán ellenállóbbak is voltak ezzel szemben. De a mai srácok, legalábbis a legtöbbjük, amikor érzik, hogy valami nincs rendjén, tudják, mikor, hova és kihez kell fordulni.”

Az, hogy a csapatok, és a Movemberhez hasonló szervezetek felfigyeltek a problémára egy nagyon fontos lépés mindenki számára a Forma-1-ben, akik olyan kihívásokkal, komoly stresszel és nehézségekkel küzdenek, melyről nem tudhat mindenki.


A legendás Forma-1-es illusztrátor Giorgio Piola eleveníti fel emlékeit a Williams FW14B-ről, minden idők egyik legjobb versenyautójáról.

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk Verstappen ma pályára gurul a Holland Nagydíj F1-es pályáján: nincs jó idő
Következő cikk A Williams is elkészülni látszik a 2020-as autója 1-es kasztnijával

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország