A Forma-1 20 év alatt 125 kg-ot "szedett fel magára" - mégis gyorsult!

A Forma-1-es szurkolók visszasírják a régi „szép” időket. Akkoriban a motorok még hangosak voltak, és technikailag is nagyobb volt a változatosság, miközben az autók menőbben néztek ki, és az aerodinamikát sem korlátozták túl szigorúan. A legtöbb pályarekord 2004-re nyúlik vissza. Azóta a köridők csak lassulnak. A Forma-1-es autók idén először olyan jók, mint az aranykorban. Azonban most is csak egy kör erejéig - tudhatjuk meg a német AMuS-tól.

A mai köridők kisebb csodának számítanak. A V6-os turbók az elektromos rendszerrel a V10-esek szintjére kerültek. Azonban 2004 óta két komolyabb aerodinamikai korlátozást is bevezettek. A cél: a leszorítóerő csökkentése. Papíron az autóknak 2004-es önmagukhoz képest 30% leszorítóerő hiányzik.

Sokkal rosszabb a helyzet az autók súlyát tekintve. Az elmúlt 20 évben a minimális súly 102 kg-mal nőtt. Ha 10 kg-onként 0.35 másodperces lassulással számolunk, akkor az autók pontosan 3.5 másodpercet vesztettek. A helyzet azonban pont az ellenkezője – ami egy nagy bók a mérnökök számára.

A minimális súly története egészen 1961-re nyúlik vissza. A Forma-1 első 12 szezonjában nem voltak szabályok. Az 1.5 literes korszakban az alsó határ 450 kg volt versenyző nélkül. A háromliteres éra kezdetekor ezt az értéket növelték 500 kg-ra, majd 530 kg-ra (1970-1971), 550 kg-ra (1972), 575 kg-ra (1973-1980), végül pedig 585 kg-ra 1981-ben. Ezt követően a minimális súlyt csökkenteni kezdték. 580 kg-ra (1982), 540 kg-ra (1983-1988), amíg 505 kg nem lett 1990 és 1994 között. Az imolai balesetek után a csapatoknak szezon közben 10 kg-mal növelni kellett az autók súlyát.

1995-ben a versenyzők súlya először számított bele a minimumsúlyba. 595 kg-ról 600 kg-ra, majd 605 kg-ra növelték a minimumértéket. Akkoriban az autókon még nem volt TV-kamera. Ezután csak 2010-ben növelték a minimumsúlyt újra – 620 kg-ra.

A csapatok azonban nem igazán örültek a súlynövelésnek, mert a sok biztonsági változtatás ellehetetlenítette a megfelelő egyensúly elérését. 2000 és 2006 között az autók 80 kg nagy sűrűségű volfrámot cipeltek magukkal, ballasztként. Ha a ballasztot, és a versenyzőket kivonjuk az összsúlyból, akkor az autók a 2000-es években 460 kg-ot nyomtak.

2011 és 2013 között megint megnehezítették az autókat – jött a KERS, a Zylon-szalag a pilótafülkében, illetve a drága, de könnyű anyagok betiltása, mint az MMC is. Az új Pirelli abroncsok is 2 extra kg-ot jelentettek.

A hibridkorszakban a Forma-1-es autók nehézsúlyú gépekké váltak. Miután az első évben 691 kg-ot nyomtak, azóta ez az érték 702 kg-ra nőtt. Nagyjából olyan súlyban vannak mint egy IndyCar autó versenyző nélkül. Ha a versenyzők súlyát a száguldó cirkuszban sem számoljuk, akkor az autók 635 kg-osak. Azaz 135 kg-mal nehezebbek, mint például 1989-ben voltak.

Normál esetben az autók egyre lassulnának, de a tervezők ezt ügyesen megakadályozzák. Jó összehasonlítási alap Melbourne, ami 1996-ban debütált a Forma-1 naptárában. Az autók akkor 600 kg-ot nyomtak, és a pole pozíciós idő 1:32.371 perc volt. Három évre rá három másodpercet vertek erre a köridőre.

A legjobb idő a 605 kg-os 2004-es érában Michael Schumacher neve mellett áll 1:24.408 perccel. 2009-ben a nagy aerodinamikai reformot követően a legjobb köridő 1:25.229 perc lett. Az autók ismét nehezebbek, de gyorsabbak lettek.

Sebastian Vettel 2010-es pole pozícióját egy 20 kg-mal nehezebb autóval futotta meg, KERS nélkül, rekordot felállítva: 1:23.919. Egy évvel később a Red Bull pilótája a saját idejét 4 tizeddel javította meg.  A KERS-szel a fedélzeten, ami plusz 20 kg-ot jelentett.

Ezután a hibridéra elején a köridők visszaestek. Nem is csoda: 15%-kal kevesebb leszorítóerő, 50 kg-mal nagyobb tömeg, és kb. annyi teljesítmény, mint a V8-as motorral KERS segítségével.

A trend közben a gyorsabb köridők felé mozdult el. Az aerodinamikai szakemberek kompenzálták a  veszteségeket, és a rendszer teljesítménye 900 lóerőre rúg. Lewis Hamiltonnak idén csak 0.308 másodperc hiányzott a körrekordhoz, annak ellenére, hogy 702 kg-os autóval ment (1:23.837-et).

Jövőre a motor még több teljesítménnyel rendelkezik majd, és az autók leszorítóereje is 25%-kal nő, míg az első abroncsok 5.5, a hátsók 7.5 cm szélesek lesznek. A minimum súly 725 kg-ra nő. Ez pontosan 125 kg-mal több, mint 20 éve. Ehhez persze 1-2 kiló még hozzájöhet, attól függően, milyen nehéz lesz a pilótafülke védelme. A súlygyarapodás azonban elméletileg 0.8 másodperces köridő-növekedést jelent.

A versenyzőket zavarja a leginkább a nagyobb súly, ugyanis ezzel a vezetési élmény csökken: „Az autók a gyors irányváltásoknál sokkal lassabbnak érződnek, mint korábban. Ez többé már nem olyan Forma-1, mint amit megismertem. Amikor kezdtem, az autók még könnyűek voltak.” – hangoztatta például Lewis Hamilton.

* Rendszerteljesítmény