A „fordított DRS” ötlete is felmerült: az F1 vizsgálja, hogyan térjen vissza 2026-ban az aktív aero

A 2022-es szabálykönyv alakításánál a cél az volt, hogy az autók passzív aerodinamikai tulajdonságait maximalizálva tegyék jobban követhetővé azokat, de a 2026-os technikai szabályzattal szinte biztosan visszatér a sportba az aktív aerodinamika.

Mivel az új, megújuló forrásból származó üzemanyagok mellett az F1 csökkenteni akarja az üzemanyagtank méretét is, az első ötletük az volt, hogy az aktív aerodinamikai elemekkel az egyenesekben csökkentenék, a kanyarokban növelnék az autók leszorítóerejét, azóta azonban szóba került az is, hogyan használhatnák fel az aktív aerót a versenyzés javítására.

Ez azt jelentené, hogy a DRS (nyitható hátsó szárny) a ma ismert formájában megszűnne, azonban a DRS egyszerű lecserélésén felül az is szóba került, hogy az üldöző autó segítése helyett az élen lévő autót lassítanák le.

A Forma-1-től az év végén visszavonuló Ross Brawn elmondása szerint a céljuk ezzel az lenne, hogy az élen autózó versenyzők ne tudjanak annyira könnyen elszakadni a mezőnytől.

„A 2026-os autók tervezésével kapcsolatban az egyik legfontosabb téma az, hogy visszahozzuk-e az aktív aerodinamikát” – nyilatkozta Brawn az Autosportnak adott exkluzív interjújában.

„Szerintem nagyon vonzó az, hogy jóval hatékonyabbá tehetjük az autókat. Még sokáig fog tartani, mire kikristályosodik, hogyan tudjuk biztonságosan és kiszámíthatóan implementálni ezt a következő szabályrendszerben.”

„A DRS ma is egy aktív aerodinamikai elemnek számít, de ennél talán sokkal tovább is mehetnénk. Aktív aerodinamikával az élen álló autóra is hathatunk, akár egy olyan megoldással, hogy bizonyos előny kiépítése után az élen álló veszít a leszorítóerejéből, a többieknek kapnak egy kis extrát.”

„Nem azt mondom, hogy ez már biztos, hogy így lesz, csak azt, hogy ez is egy lehetőség. A 2026-os autók tervezésekor az összes eddigi tapasztalatunkra támaszkodhatunk, és valószínű, hogy ez az aktív aerodinamika használatát jelenti majd.”

Míg a 2022-es szabályzat megalkotásában óriási szerepe volt az F1 saját munkacsoportjának, Brawn elmondása szerint az aktív aero vizsgálata már az FIA alá tartozik, mivel „nekik van teljes hozzáférésük az autók adataihoz”, de a munkát az a Jason Sommerville vezeti, aki az F1-től ment át az FIA-hoz, és továbbra is szoros kapcsolatokat ápol az F1 vezetőségével.

A kérdés már csak az, hogy az F1 versenyszelleme mennyire fogadná be azt az ötletet, hogy az aktuálisan legjobb munkát végző autót/versenyzőt lassítanák le mesterségesen a show oltárán.

A Motorsport.com technikai szakírója, Matt Sommerfield sokkal szívesebben látna egy push to passhoz hasonló rendszert, amely nem kötné az 1 másodperces határhoz a DRS használatát, hanem a verseny alatt x alkalommal használhatnák a nyitható hátsó szárnyat a pilóták akár támadásra, akár védekezésre, amivel egy újabb stratégiai elemmel gazdagodhatnának a futamok.