A Ferrari már „érti” a pattogási problémáit a szélcsatornás „anomáliák” után

Az olaszok a barcelonai fejlesztési csomaggal kerültek igazán bajba idén, hiszen ismételten felütötte náluk a fejét a pattogás a gyors kanyarokban. Emiatt a Ferrari Silverstone-ra levette autójáról az új padlólemezt, majd a Magyar Nagydíjra újratervezte az autó alatti rész geometriáját.

Miközben a nyári szünet előtt ez még nem hozott igazi javulást, arról visszatérve már sokkal jobban megy a Ferrarinak. Győzelem Monzában, pole pozíció és második hely Bakuban, a dolgok pedig Szingapúrban is biztatóak voltak, egészen a Q3-ig.

Ami az alakulat gondjainak meghatározását illeti, Clear elmagyarázta, hogy meg kellett vizsgálniuk a szélcsatorna és a pálya közötti „anomáliát”, mielőtt elindultak volna egy új fejlesztési irányba.

„Sosem vagy teljesen magabiztos, de ez is jól mutatja, hogyan működik a fejlesztési munka. Ugyanazokat a kérdéseket teszed fel magadnak. Letértünk volna a helyes útról? Spanyolország után nem feltétlenül azt éreztük, hogy letértünk volna, de volt némi anomália a szélcsatorna és a pályán látottak között, szóval muszáj volt ezt orvosolnunk.”

„Ilyen ez a folyamat. Amikor látsz valami eltérést, meg kell oldanod, meg kell értened, majd ismét a helyes irányba kell haladnod. Azóta pedig látható, hogy nekünk ez sikerült, de ettől még nyitva kell tartani a szemünket, mert bármikor jöhet egy újabb anomália. Nem arról van tehát szó, hogy olykor működik a fejlesztés, máskor meg nem: a fejlesztési folyamat része, hogy minden héten valami újat tesztelsz.”

„Hisszük, hogy a mi folyamataink működnek, hisszük, hogy mindent sikerült megérteni. Most egyszerűen csak várjuk a következő banánhéjat” – magyarázta Clear, aki arról is beszélt, hogy a szélcsatorna hatékonysága nem olyan nagy, ha dinamikus körülmények között kell méréseket végezni az autón.

A fő tényezőt pedig a hasmagasság jelenti, mivel a leszorítóerő komoly mértékben csökkenthető vagy növelhető azáltal, mennyire van közel az autó a talajhoz. „Mióta visszahoztuk ezeket a szívóhatású autókat, sok kihívással szembesültünk… Amikor az autó magasabban ül a talaj felett, akkor a szélcsatorna viszonylag pontos. Amint azonban képbe kerül mondjuk egy kerékvető vagy a pattogás, akkor azt már nem képes megfelelően mérni.”

„Nyilván mozgathatjuk fel-le az autót, de akkor összevisszaság lesz az adatokból. A pilótának azonban vezetnie kell az autót a pályán. A szívóhatású autók esetében viszont mindig meglesznek ezek az eltérések, amelyek ráadásul nagyobbak is, mert a padlólemez talajhoz való távolsága határoz meg mindent.”

„Amikor eléred a nullát, akkor elveszíted az összes leszorítóerőt, amikor visszamegy öt milliméterre, rengeteg leszorítóerőd lesz, szóval sok a változó tényező. Mindenki szembesül azonban ezekkel a kihívásokkal” – fogalmazott zárásként Clear.

Hogy mindezt a pályán is át tudják-e ültetni a gyakorlatba, az viszont legközelebb csak Austinban derül majd ki, hiszen azon a pályán több gyors kanyar is található, így ott mindenképpen elő fog jönni a pattogás, amennyiben továbbra sem találtak rá végleges megoldást.

Ami pedig a szingapúri hétvégét illeti, Frederic Vasseur csapatfőnök elmondta, hogy senki sem akar hibáztatni, de nem végeztek tökéletes munkát.