A hátsó fékrendszer a fékdob/ház nélkül, így láthatóvá válik a vezetékhálózat, amivel a féknyerget hűtik.
Tükröződő anyagból készült tok a hátsó fékborításnak, amivel a hőkezelést kívánják fokozni.
Kínára optimalizálták a padlólemezbe vájt nyílást az oldaldoboz mellett, miután a csapat javítani akarta a légáramlást az autó oldalvonala mentén.
A Toro Rosso – akárcsak a Mercedes – úgy döntött, hogy megemeli a felső lengőkar bekötési pontját a felfüggesztés felső sarkában.
Az STR12 aszimmetrikus hűtőnyílással a motorborítás végénél.
Továbbfejlesztett első szárny az STR12 számára, ami egy nyílást tartalmaz a főpanel utolsó részében (piros nyíl). Ez egy olyan megoldás, amit a McLaren is lemásolt ezek után. A lapkák csúcsait – amit két részre osztottak fel a szezon első felében – szintén optimalizálták (kék nyilak).
Szép kis rálátás az oldal doboz előtt található komplex területre.
Az első fékrendszerről készített fotón jól látszik, hogy a tervezők egy kis „ablakot” nyitottak a féktárcsa felett, hogy ezen át távozzon a hő.
Eltérő megoldások az első szárny kapcsán, hogy kezeljék az utcai pálya által támasztott követelményeket. Ezek közül kettőt lehet látni a fotón. Érdemes megfigyelni az eltérő konfigurációkat a felső terelőlap esetében.
A fékhengereket eltávolították az útból, miközben leengedik a fékrendszert és a kormányművet.
Az autó állványokon nyugszik, miközben a szerelők felkészítik a pályán zajló akcióra.
Lenyűgöző felvétel az STR12 első traktusáról, amin jól kivehető a felfüggesztés, valamint a zárt tokban lévő, horizontálisan elhelyezkedő harmadik elem a váz felső szekciójában.
Jól láthatóak az első fékrendszer részletei, ugyanis nincs felszerelve a fékborítás: csövek és nyílások, hogy fokozzák a termális és aerodinamikai hatékonyságot.
Hátulnézetből az orrkúp alatt lévő terelőlapok, melyeket átdolgoztak Magyarországra, megkapva a csipkés talapzatot.
Pillantás a nagy leszorítóerőt biztosító hátsó szárnyra és a kakasülőre, amiket Magyarországon használt a csapat.
Közeli fotó az STR12 padlólemezéről, ami egy további lapkát is tartalmaz a már eleve felfelé ívelő sarokban (nyíllal jelölve).
A csapat a Halóval teszteli a kocsit, valamint felszereltek pár nyomásmérő műszert is a légbeömlőbe, hogy megállapítsák, mennyire zavar bele a légáramlásba a biztonsági struktúra.
A csapat egy kanálstílusú hátsó szárnyat használt Olaszországban, hogy csökkentse a légellenállást az egyenesekben. Érdemes megfigyelni az aszimmetrikus hűtőnyílásokat a motorborítás hátuljánál.
Egy pillantás a hátsó fékházra, ahol reflektív felületet használtak a hőmérséklet kezeléséhez. Érdemes megfigyelni a komplex elrendezésű nyílásokat a hátsó fékrendszer előtt, valamint a diffúzor külső pereménél, ahol Gurney-szegélyeket alkalmaznak, hogy manipulálják a peremnél keletkező légörvényeket.
Összehasonlítás az új (alsó) és a régi (felső) szárnyspecifikációk között: a változások a fő terelőlap ívét (sárgával kiemelve), a véglapot (zöld nyíl), a külső szárnyprofilt (sárga nyíl), és az ’r’ kaszkádot (piros nyilak) érintették.
Oldalnézetből a bargeboard, melynek főeleme alacsonyabb lett Szingapúrra.
A kettős elemből álló, ruhafogas stílusú T-szárny, amit Malajziában mutatott be a Toro Rosso.
Ruhaszárítóra hajazó eszköz az oldaldoboz hátsó részére erősítve, miközben a csapat adatokat gyűjt a jövőbeni előrelépés reményében.
Pillantás az oldaldoboz előtt található területre, ahol egyre bonyolultabb légterelő idomok és bargeboardok jelentek meg, nem beszélve a légáramlatokat kezelésbe vevő lapkákról.
Összevetve a régebbi orrkúppal, az új keskenyebb csúcsot és rövidebb szárnypilléreket kapott.
A Toro Rosso új orrot mutatott be a Szingapúri Nagydíjra, ami némileg szélesebb profillal bírt, ezzel igazodott az első szárny felfogatására szolgáló, hosszabb pillérekhez.
Fotó az első szárny és az orrkúp aljáról, ami részletekkel szolgál a NACA stílusú légbeömlőről az S csatorna számára, valamint az első szárny alatt lévő terelőlapok pozíciójáról és méretéről.
A Magyarországon bemutatott, az orr és a váz alatt található légterelő lapokat három függőleges részre osztották, számos csipkével látták el a horizontális talapzatot.
Fotó hátulnézetből az STR12 kormányáról, ami betekintést nyújt a kuplungba és a váltófülekbe.
A légáramlás megfigyelésére szolgáló festékkel látták el a hátsó szárnyat és a T-szárnyat, hogy felmérjék, vajon a valós elemek korrelálnak-e a szimulációk során nyert információkkal.
A borítás nélküli STR12 felfedi a csapat által alkalmazott egyedi elrendezéseket, beleértve az oldalsó, nyeregszerű olajhűtőket.
Ez közeli fotó az első szárnyról.
Az ezüst tokban lévő melegítő biztosítja az állandó hőmérsékletet a féknyereg számára, miközben az autó a garázsban van.
Közeli fotó a két elemből álló, hurkolt végű T-szárnyról, amit a Toro Rosso használt. Érdemes vetni egy pillantást az elegáns, hattyúnyak-stílusú tartóelemre, ami a cápauszonyból nyúlik ki.
Közeli fotó a fenéklemez nyílásáról és kacskaringós idomokról, amiket kiaknázott a csapat.
Hátulnézetből az aerodinamikai célokat szolgáló burkolat, amit a Toro Rosso tesztelt a Halón.
Legjobb hozzászólások