2023-as F1-es pilótarangsor – 2. helyezett

Sokan meglepődtek Fernando Alonso azon döntésén, hogy az Aston Martint választotta az Alpine ellenében, viszont a döntése kifizetődött: a szezon első 8 versenyéből 6-ot dobogón zárt, és később Hollandiában és Brazíliában is befért a top 3-ban.

Bár a silverstone-i bázisú istálló az év második felében valamelyest visszaesett, mindez Alonso teljesítményére nem volt igaz, aki 42 éves kora ellenére még mindig kimagaslóan vezet a Forma-1-ben.

Fernando Alonso vs Lance Stroll

Gyémánt Péter:

Már-már a biológiát meghazudtoló módon teljesít Alonso, aki saját elmondása szerint is karrierje egyik legjobb szezonját futotta – ritka, hogy ez egy 42 éves versenyző szájából hangzik el, az pedig még ritkább, hogy egyet is értsek vele. A kétszeres világbajnok csapaton belül nagy különbséggel verte meg Strollt, az pedig szinte példa nélküli, hogy valaki ekkora tapasztalat mellett még mindig ilyen nyers tempóval rendelkezzen. Nagyon élvezetes nézni, hogy milyen okosan versenyez, remélem, még sokáig láthatjuk az F1-ben.

Kolláth Benjámin:

Valahogy úgy képzelem el, hogy első futamait az Aston Martinnal a világ legszélesebb vigyorával teljesítette, a Red Bull receptjét - legalábbis eleinte - legnagyobb sikerrel elleső csapat olyan autót rakott alá, amilyen valószínűleg még a Ferrarinál volt. Sajnos a mosoly kicsit lefelé görbülhetett, ahogy a silverstone-i gárda hasztalannak bizonyuló fejlesztései érkeztek, de a munkamoráljára nem lehet panasz - 42 évesen úgy hajtja a csapatot előre, ahogy nagyon régen lehetett látni tőle, bár az év vége felé az autót szarkasztikusan kritizáló rádióüzeneteiből is kaptunk párat újra. Hogy meddig bírja, az saját bevallása szerint a versenynaptáron múlik, márpedig elnézve az F1 terveit, nem sok jót ígérnek.

Köles István Ákos:

Briliáns volt Fernando Alonso a 2023-as szezonban, és ha figyelembe vesszük azt, hogy az Aston Martin milyen tempóban esett vissza a fejlesztési versenyben, érthetetlen, hogyan lett 4. az egyéni pontversenyben, vagy szerzett még dobogós helyezéseket Hollandiában és Brazíliában. Apropó Brazília: fantasztikusan demonstrálta a Sergio Perez elleni csata, hogy a Forma-1-ben mi a különbség egy „csak” nagyon jó F1-es pilóta és egy olyan korszakos zseni között, aki még 42 évesen is oktat a mezőnyben. Öröm nézni a versenyzését, és ha ránézünk, hogy hány alkalommal volt papíron az övé a második leggyorsabb autó Norrisszal, Hamiltonnal, Leclerc-rel szemben, még komolyabb jelzésérteket kapunk az egyéni teljesítményéről.

Szántó Dániel:

Ilyen korban, ennyi demoralizáló szezon után ilyen teljesítménnyel előrukkolni egy új csapatban, szóval ez tényleg hihetetlen. Sokan még csak nem is sejtik, hogy mekkora igénybevételnek kell megfelelniük fizikálisan és mentálisan is a Forma-1-es pilótáknak, és bizony 40 felett nyolc dobogót felmutatni ebben a zsúfolt szezonban, elképesztő teljesítmény. Alonso megítélését az is tovább emeli, hogy nemrég még egy Alpine-ban ült két év kihagyás után. Vezetői hibát csak elvétve lehetett látni tőle, azt is akkor, amikor szabadedzést teljesítettek és az Aston Martin bevetett néhány fejlesztést. A kétszeres spanyol bajnok ráadásul csapatjátékosi mivoltát is megcsillogtatja, amiért – aminek hiánya miatt – korábban gyakran kritizálták. Alonsónak jót tett a WEC, öröm látni, hogy a McLarennél töltött szenvedős idények után a kitartása miatt most megkapja a méltó jutalmát. Számos emlékezetes előzést bemutatott (Sainz, Hamilton és Perez ellen), kiválóan olvasta a stratégiát, fejben mindig ott van. Ausztráliában megmutatta, hogy milyen koncentrált, hiszen a piros zászló után ő figyelmeztette a csapatát, hogy vissza kell kapnia a dobogós helyezését. Egyszóval: zseniális!

Egri Dávid:

Amit Fernando Alonso 42 esztendősen művel a Forma–1-ben, az egészen elképesztő. A kétszeres bajnok látszólag végre jó helyre igazolt, hiszen az Aston Martin komoly teljesítményugrást mutatott be 2023-ban, ő pedig ezt maximálisan ki is tudta használni. Nyolc dobogós helyezés, negyedik hely az egyéni bajnokságban, és számos emlékezetes megmozdulás és előzés fűződik a nevéhez. Szerintem egyáltalán nem véletlen, hogy ő végzett a rangsor második helyén, hiszen tényleg nehéz kivetnivalót találni abban, amit idén mutatott. Lance Strollhoz képest ég és föld volt a különbség, az Aston Martin pedig áldhatja Alonsót, aki alapvetően a hátán vitte az istállót egész idényben, és még a nehezebb időszakok alatt is képes volt mindent kipréselni az autójából. Persze a csapatnak az év második felében már kevésbé ment, így tőle sem jött már annyi kiemelkedő eredmény, de összességében tényleg ez volt Alonso egyik legerősebb F1-es szezonja. Már rögtön a bahreini nyitány során megmutatta klasszisát, és elképesztő éhséggel és elánnal vetette bele magát minden egyes futamba. Igazából kár is ragozni a dolgot: le a kalappal Alonso 2023-as éve előtt, és csak remélni tudjuk, hogy a következő szezonban is hasonló teljesítményt látunk majd tőle.