Ezen a napon: Räikkönen és mindenki más

2005 talán Kimi Räikkönen legerősebb éve volt. Tudjuk, a vb-címet két évvel később, a Ferrarinál nyerte, de akkor a színtiszta sebesség szempontjából nem emelkedett ki úgy a mezőnyből, mint 2005-ben. Ha csak ezt nézzük, Räikkönennek nem igazán volt ellenfele: a McLaren szélvészgyors volt, és ő maga is kiváló formában vezetett. Egy baj volt: hogy a Forma-1 még mindig technikai sport, ahogy akkor is az volt. A McLarenben dobogó Mercedes motor pedig akkor még közel sem volt ilyen megbízhatósági színvonalon, mint mostanság, amikor három év után talán idén végre meg tudják őket szorongatni.

Szóval 2005. Hiába nyert a Jégember három futamot is az első tizenkét helyszínen (Spanyolország, Monaco, Kanada), hiába állt további három alkalommal a dobogón, rengeteg műszaki hiba hátráltatta, így a szezon tizenharmadik versenyére, a Magyar Nagydíjra érkezve Räikkönen hátránya 36 pont volt az autója jóvoltából sokkal kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtó Fernando Alonso mögött. Räikkönent már csak azért is fűthette a visszavágás vágya, mert a magyar futam előtt Németországban megint csak önhibáján kívül esett ki. Hiába szerezte meg a pole-pozíciót, hiába lett övé a versenyben futott leggyorsabb kör is, versenye a Hockenheimringen mindössze 35 körig tartott, ekkor ugyanis kitört jobb első felfüggesztése.

Sokáig a Magyar Nagydíj sem neki állt, az időmérős teljesítménye alapján például nem sokan gondolták, hogy a finnek vasárnap bármilyen esélye lehet Mogyoródon, ugyanis mindössze a negyedik helyet szerezte meg a rajtrácson, ami pedig még aggasztóbb lehetett számára, az az egy másodperces hátrány a kvalifikáció győztese, Michael Schumacher mögött.

A verseny aztán már sokkal jobban alakult, ugyanis Kimi már a rajtnál fel tudott zárkózni, az első kört már a második helyen fejezte be. Ezt követően sokáig úgy tűnt, nagyon jól elvan Schumacher mögött a második helyen, és mint később kiderült, volt is oka az önbizalomra: Räikkönen a 35. körben átvette a vezetést a hétszeres világbajnoktól. Innentől nem volt megállás, Räikkönen brutális különbséggel utasította maga mögé a leintésnél a két Schumachert, Michaelt és Ralfot, a különbség 35,5 másodperc az első és a második helyezett között. A McLaren hosszú idő után először végre ismét partner volt Räikkönen alatt a jó eredmény eléréséhez, ezzel pedig Räikkönen szezonbeli negyedik győzelmét aratta. A bajnokságban a siker ellenére nem volt egyszerű a helyzete, hátránya ugyanis még mindig 26 pont volt Fernando Alonsóval szemben.

Räikkönen győzelme statisztikai szempontból sem akármi, ugyanis ennél a 2005-ös versenynél csak három nagyobb különbségű győzelem született a Hungaroringen: 1993-ban Damon Hill 1 perccel és 12 másodperccel előzte meg Riccardo Patresét, egy évvel korábban 40 másodperc volt a különbség Ayrton Senna javára Nigel Mansellel szemben, a második versenyen, 1987-ben pedig 37 másodperc volt Piquet fórja az akkor még Lotust terelgető Sennával szemben.