Ezen a napon: kettős Williams-győzelem a maláj forróságban

A 2002-es F1-es szezon első versenye, az Ausztrál Nagydíj egy őrült versenyt hozott mindössze nyolc célbaérkezővel, Kimi Räikkönen első dobogós helyezésével és a minardis újonc Mark Webber csodaszámba menő ötödik helyével. Az európai szezon még mindig messze volt, még javában folytatódott a "világkörüli túra" a szezon második versenyén, Malajziában.

A szabadedzések kiegyensúlyozottan zajlottak, nyert a Ferrari (Schumacher révén), a McLaren (Räikkönennek köszönhetően) és a Williams is (Montoyával az élen), az időmérőn pedig a papírformának megfelelően az előző két év világbajnoka, az első verseny győztese, Michael Schumacher szerezte meg. A kvalifikáció végén egyébként szép Ferrari-Williams sorminta alakult ki Schumacher-Montoya-Barrichello-Ralf Schumacher sorrendben, mögéjük pedig a két McLaren sorakozhatott fel, azonban Räikkönen és Coulthard hátránya már bőven egy másodperc felett volt.

A rajtnál aztán komoly csörte alakult ki az első két helyről induló Schumacher és Montoya között, aminek a vége az lett, hogy Schumacher autójáról leszakadt az első szárny. Montoya megúszta anélkül, hogy megsérült volna az autója, de le kellett futnia a pályáról, hogy elkerülje a komolyabb bajt, ennek köszönhetően pedig teljesen átalakult az élmezőny. Az élre Schumacher csapattársa, a másik ferraris Rubens Barrichello került, akit a két Schumacher követett Michael (mínusz egy első szárny)-Ralf sorrendben.

A kör végén aztán Michael Schumacher kijött új első szárnyért, így átadta öccsének a második helyet. Ugyanebben a körben történt Giancarlo Fisichella és Szató Takuma balesete, ami után a japán alig győzött elnézést kérni Fisicótól - teljesen egyértelmű volt, kinek a hibája volt a baleset.

A hetedik körben aztán Juan Pablo Montoya egy áthajtásos büntetést kapott, aminek következtében 20 másodperces hátrányba került a versenyben vezető Barrichellóhoz képest. A mezőny tempóját tehát Rubinho diktálta, aki mögött ott volt Ralf Schumacher, valamint a két McLaren - utóbbi csapat öröme azonban gyorsan keserűségbe csapott át, amikor Coulthard és Räikkönen is kiesett motorhiba miatt.

Ketten maradtak tehát a mezőny elején, ahol egy ideig komoly kergetőzés alakult ki Barrichello és Ralf Schumacher között. Ennek az vetett véget, amikor "Rubinho" alatt is megfőtt a motor a harminckilencedik körben. Innentől kezdve Ralf Schumacher a verseny végéig teljes magányban körözhetett, végül pedig nyerni is tudott az ázsiai nagydíjon. A verseny elején kakaskodó Montoya és Schumacher végül helyre tudták hozni versenyüket, és még a dobogóra is felállhattak - igaz, negyven másodperces és több, mint egyperces hátrányban. A negyedik helyen Jenson Button hátránya már 1 perc 10 másodperc volt, az utolsó két pontszerző, a két sauberes, Nick Heidfeld és Felipe Massa viszont már körhátrányban szeretek két, illetve egy pontot.

A győztes williamses Ralf Schumacher "közel tökéletes verseny"-ként aposztrofálta a maláj versenyt, míg a verseny után komoly vitákra adott okot Montoya büntetése, aminél még Schumacher is úgy érezte, túl szigorú volt a kolumbiai elmeszelése a rajtnál történtek miatt.