Ezen a napon: Häkkinen nyer Mogyoródon, és nem engedi meglógni Irvine-t

Michael Schumacher 1999-es szezonját nem sok embernek kell bemutatni: az ekkor még "csak" kétszeres világbajnok német a Brit Nagydíjon, Silverstone-ban kettős lábtörést szenvedett, és hosszú-hosszú kihagyással kellett számolnia. A csapattárs Eddie Irvine ekkor egyedül maradt, ugyanis a Schumachert helyettesítő Mika Salo az esetek többségében nem igazán tudott felnőni a feladathoz.

Irvine sokáig nagyon jól elboldogult egyedül is a két McLaren-pilóta, Mika Häkkinen és David Coulthard ellen, ugyanis hiába vezetett összetettben Häkkinen a szezon elején, Silverstone-ban és a Hockenheimringen is kiesett, így Magyarországra érkezve már Irvine állt a tabella élén, ráadásul nem is elhanyagolható, nyolc pontos előnnyel. Amióta Schumacher sérülése miatt kiesett, és a csapat teljes mellszélességgel beállt mögé, Irvine szárnyalt, és sokkal jobb formában volt Häkkinennél, így a címet védeni igyekvő finnek a Hungaroringen mindenképp elő kellett húznia valami extrát, hogy megfordítsa szerencséjét.

A kvalifikáció papírforma-eredményt hozott: Häkkinen megnyerte az időmérőt Irvine előtt (a különbség minimális, mindössze 107 ezred volt), mögöttük pedig ott volt Häkkinen csapattársa, Coulthard is, akinek nyilvánvaló célja az volt, hogy ha tud, segítsen a másik McLarennek. Ahogy a szezon során később annyiszor, Irvine most is egyedül maradt, ugyanis Salo mindössze a 18. rajthelyet szerezte meg, hátránya pedig két másodpercnél is több volt.

Ami a versenyt illeti, Häkkinen megtette a magáét, és a pole-ból indulva rajt-cél győzelmet aratott Mogyoródon, viszont úgy nézett ki, hogy Irvine egy második hellyel minimalizálni tudja a veszteségeket. Ez egészen a verseny végéig meg is állta a helyét, főleg annak fényében, hogy Coulthard elég gyengén rajtolt, és Fisichella, valamint Frentzen is megelőzte. Coulthard az első kiállások után visszaszerezte eredeti rajtpozícióját, majd Irvine után eredt, aki végül a 62. körben nyomás alatt hibázott, így át kellett adnia második helyét DC-nek.

Irvine egyébként a végén majdnem fél percet kapott a győztes Häkkinentől, de végül meg tudta tartani dobogós pozícióját Frentzen, Barrichello és Hill előtt, akik a pontszerzők táborát zárták.

Azzal, hogy Irvine végül "csak" harmadikként ért célba, nyolcpontos előnyéből hatot máris elbukott, köszönhetően Coulthard áldásos (mármint a McLaren szempontjából) tevékenységének, így Häkkinen nem engedte meglógni a pontversenyben ferraris riválisát, és két pontra visszazárkózott összetettben. Élesedett a vb-csata, az 56 pontos Irvine nyomában ott loholt 54 ponttal Häkkinen.