Különleges esemény

20 éve, hogy Trulli majdnem nyert a Prosttal a visszatérő osztrák futamon

És ha már visszatért, kicsit összehozta a srácokat. Villeneuve mesterhármassal nyert, Schumacher csak hatodik lett, így a két versenyző között egy pontra csökkent a különbség. De még mindig a német vezetett. Na és Trulli?

Podium: Race winner Jacques Villeneuve, Williams and Heinz-Harald Frentzen, Williams

Podium: Race winner Jacques Villeneuve, Williams and Heinz-Harald Frentzen, Williams

Sutton Images

Bár sokkal korábban futamot rendezhettek a száguldó cirkuszban, mint mi, az osztrákok esetében valahogy mindig úgy alakult a történet, hogy csak hosszabb-rövidebb időszakokra tudtak megragadni a Forma-1-ben. Ausztria először 1963-ban, egy világbajnokságon kívüli futamon látta vendégül a mezőnyt, a helyszín a zeltwegi repülőtér volt. A futamot a legendás Jack Brabham nyerte, majd egy évvel később a mezőny visszatért ide. A futam ekkor már az "éles" szezon részét képezte, az immár teljes értékű futamon a tragikus sorsú Lorenzo Bandini itt szerezte pályafutása első és egyetlen futamgyőzelmét.

Hat év csend következett, majd 1970-re az Osztrák Nagydíj átköltözött a festői szépségű Österreichringre, Spielberg mellé. Bár a helyszín, ahol a pálya elhelyezkedett, gyönyörű volt (és mindmáig az), komoly kihívást jelentett, nem egyszerű futamokat rendeztek itt az évek során. A Forma-1 ekkor már hosszabb időre letáborozott itt, és egészen 1987-ig maradt. A Professzor ezen időszak alatt háromszor is nyerni tudott (1983, 1985, 1986, vagyis négy éven belül háromszor), ezzel mind a mai napig az Osztrák Nagydíj legsikeresebb versenyzője.

Ahogy arról szó esett, 1987-ben ismét megszakadt az Osztrák Nagydíj története, ugyanis a brutális turbós gépállatok számára a szélvészgyors Österreichring egyre veszélyesebb lett, az utolsó verseny során Nelson Piquet majdnem 256 (!) kilométeres átlagsebességgel szerezte meg a pole-pozíciót.

Rengeteg kísérlet volt arra, hogy Ausztria visszakerüljön a versenynaptárba, azonban a sógoroknak innentől pontosan egy évtizedet várniuk kellett erre. 1997-ig a pálya alapos átalakításon esett át, modernizálták, le is rövidült, és a neve is megváltozott: két évtizeddel ezelőtt már A1-Ring néven fogadta a Forma-1 mezőnyét.

Ez az 1997-es szezon két ember küzdelméről szólt: az újoncként 1996-ban már vb-második Jacques Villeneuve-ről és az építkező Ferrarival máris merész célokat megcélzó Michael Schumacherről. Schumacher jobban kezdte a szezont, sőt, tizenhárom futam után vezetett is, egészen pontosan pontosan egy futamgyőzelemnyi pontkülönbséggel, 67-57-re.

Villeneuve 1996-ban csapattársával, Damon Hillel szemben maradt alul, így ha nem akarta ezt megismételni, mindenképp jó eredményt kellett elérnie nyugati szomszédainknál. A kanadai ennek megfelelően meg is nyerte az időmérőt, igaz, ott loholt a nyomában Mika Häkkinen, de a második sorban Jarno Trulli és a csapattárs Heinz-Harald Frentzen sem volt különösebben lemaradva. A Ferrari számára rettenetesen sikerült a kvalifikáció, Eddie Irvine csak nyolcadik lett, közvetlenül Michael Schumacher előtt.

 

A rajt utáni pillanatok
Néhány másodperccel később már Trulli vezetett. Trulli?! Trulli!

A rajtnál alaposan felfordult az élmezőny, ugyanis az első métereken Häkkinen megelőzte Villeneuve-öt. Ez nem tartott sokáig, ugyanis a McLaren mindössze ennyit bírt és kilehelte lelkét, így általános megdöbbenésre a Prost versenyzője, Jarno Trulli fejezte be az élen az első kört. Meg a következő 37-et. Annak ellenére, hogy Trullinak később át kellett adnia a vezetést (néhány kör után minden letisztult, és Villeneuve állt az élre), sokáig igen előkelő helyen haladt, és kinézett neki nem hogy egy pontszerzés, de akár még egy dobogó is. Az újonc olasz és csapata számára az első intő jel az 57. körben jött, amikor a másik Prost-pilóta, Nakano Sindzsi alatt adta meg az autó, innentől ugyanis már Trulli gépe is csak egy körig bírta. Mindkét Prosttal motorhiba végzett.

Trulli volt aznap a szimpatikus vesztes, de ezzel sokra nem ment, és szép lassan mindenki túllépett az olasz kiesésén: a verseny második felében Villeneuve végre-valahára visszaállt az élre, innentől pedig nem is engedte át ezt másnak, és nyerni tudott. Häkkinen révén az egyik McLaren nagyon hamar elszállt, a másik viszont bírta, David Coulthard haza is hozta a második helyre. A dobogóra még Villeneuve csapattársa, Heinz-Harald Frentzen állhatott fel.

 

Jean Alesi, Eddie Irvine, crash
A 38. körben Eddie Irvine röppályára állította Jean Alesit, mindketten kiestek

Frentzen mögött a két Jordan, Giancarlo Fisichella és Ralf Schumacher futott be, ez pedig azt jelentette, hogy Michael Schumachernek csak az utolsó pontszerző hatodik hely jutott. Az idősebbik Schumi egyébként sokáig jóval előrébb, a harmadik pozícióban volt, egyszer azonban sárga zászló alatt előzte meg Frentzent, emiatt pedig bokszutca-áthajtásos büntetéssel sújtották, hiába védekezett azzal, hogy nem is látta a jelzéseket. Szóval innen a hatodik hely.

A vb-összetettben sokáig Schumacher volt jobb formában, viszont ezzel az egyetlen árva pontocskával gyakorlatilag lehetővé tette azt Jacques Villeneuve-nek, hogy utolérje őt - kettejük között Ausztriából távozva már csak egyetlen pont volt a különbség, de még mindig a német javára.

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk A Ferrari juniorja F1-es szabadedzéseket kap a Sauber-nél
Következő cikk Az F1 szuperlicenc rendszere átalakult

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország