Különleges esemény

Ezen a napon: Schumacher első ferraris győzelme

Michael Schumacher a Benettonnal 1994-ben és 1995-ben kétszer is az élen végzett az éppen aktuális F1-es szezonban, így kétszeres vb-címvédőként bátor döntésnek tűnt, hogy 1996-ra a Ferrarihoz igazolt.

Checkered flag for Michael Schumacher, Ferrari

Checkered flag for Michael Schumacher, Ferrari

LAT Images

Jacques Villeneuve, Williams FW18 Renault with Jean Alesi, Benetton B196 Renault
Jacques Villeneuve, Williams FW18 Renault with Michael Schumacher, Ferrari F310 and Jean Alesi, Benetton B196 Renault
Michael Schumacher, Ferrari F310 forces Jacques Villeneuve, Williams FW18 Renault
Michael Schumacher, Ferrari F310 és Jacques Villeneuve, Williams FW18 Renault
Michael Schumacher, Ferrari past Gerhard Berger, Benetton
Checkered flag for Michael Schumacher, Ferrari
Race winner Michael Schumacher, Ferrari celebrates on the podium with team boss Jean Todt

A Ferrari finoman szólva sem volt a helyzet magaslatán a kilencvenes évek közepén. Egyéni világbajnoki címet utoljára 1979-ben, konstruktőrit pedig 1983-ban szerzett utoljára, és bár szórványos futamgyőzelmek összejöttek, nagyon sokáig ez volt a csapat messze legjobb összetett eredménye. A kilencvenes évek legsötétebb időszaka az 1991-től '93-ig tartó időszak volt, amely három éves periódus során a Ferrari még futamot sem tudott nyerni, ilyen rossz szériára pedig emberemlékezet óta nem volt példa a maranellóiak életében.

1994-ben és 1995-ben legalább már egy-egy futamgyőzelem összejött Gerhard Berger, illetve Jean Alesi révén, de az olaszok még mindig nagyon messze voltak a régi idők dicsőségétől, így 1996-ban egy totális megújulás vette kezdetét az istálló háza táján. Ennek egyik legfontosabb eleme a kétszeres vb-címvédő, a Benettonnal a világbajnokság csúcsán trónoló Michael Schumacher megszerzése volt, vele együtt pedig olyan zseniális szakemberek érkeztek a csapathoz, szintén a Benettontól, mint a technikai vezető Ross Brawn vagy a főtervező Rory Byrne.

Schumacher döntését követően nagyon sokan felhúzták a szemöldöküket, és igencsak értetlenkedtek a kétszeres világbajnok választásán. Az első öt futamon a "károgóknak" volt igazuk, ugyanis ezeken egytől egyig a Williams versenyzői, Damon Hill és Jacques Villeneuve gyűjtötték be a futamgyőzelmeket, míg a hatodikon, egy őrült monacói verseny végén Olivier Panis a Ligier-vel megszerezte pályafutása első (és később kiderült, egyetlen) futamgyőzelmét. A német ezeken a futamokon, bár többször is dobogóra állhatott (Brazíliában harmadik, a Nürburgringen és Imolában második lett), valami kis apróság, az utolsó lépés mindig hiányzott.

A hetedik futam, a Barcelona melletti Montmelóban megrendezett Spanyol Nagydíj sem feltétlenül azt ígérte, hogy Schumacher itt fogja megszerezni élete első ferraris futamgyőzelmét, ugyanis az időmérő után azt láthattuk, hogy a Williams Hill-Villeneuve felállásban a papírformának megfelelően kisajátította a rajtrács első sorát.

A versenyen aztán leszakadt az ég, és rég nem látott szörnyű idő fogadta a mezőnyt Barcelonában. Ez sok nagymenőn kifogott, ugyanis például az első hat futamból négyet megnyerő, már régóta vb-címre ácsingózó Damon Hill 12 kör alatt háromszor is megforgott a csuromvizes pályán, a harmadik piruett pedig versenye végét jelentette, miután összetörte autóját.

Schumacher egy rossz rajtot követően a 13. körben az élre állt, miután megelőzte Villeneuve-öt, innentől pedig senkinek nem volt esélye: voltak olyan körök (nagyon sok olyan kör volt...), amikor három másodperccel volt gyorsabb a komplett mezőnynél, így még csak az a szólás sem volt igaz, hogy "csak a hátát nézhették", ugyanis nem is nagyon látták az üldözői, Schumi annyira elhúzott a versenyen mindenkitől. Mögötte sokáig Rubens Barrichello haladt, a Jordan versenyzője kiváló teljesítményt nyújtott kuplunghibájáig, ami miatt a 45. körben fel kellett adnia a viadalt.

A 10 másodperc híján két óráig tartó versenyen Schumacher végül megszerezte első győzelmét a Ferrari színeiben, a leintéskor pedig óriási, 45 másodperces előnye volt a másodikként beérő Jean Alesi, 48 pedig a harmadikként befutó Jacques Villeneuve előtt. Mivel rengetegen kiestek, így rajtuk kívül mindössze három célba érkező versenyző volt, ám ők már mindannyian körhátrányban értek célba: a negyedik Frentzen és az ötödik Häkkinen egyet, a hatodik Pedro Diniz kettőt kapott Schumachertől.

Egészen kiváló teljesítménye miatt Schumacherre ráragasztották a Regenmeister (angolul Rainmaster), vagyis Esőkirály becenevet, amire a látottak alapján teljes egészében rá is szolgált.

Michael Schumacher tehát messze volt még céljától, hogy a Ferrarival is világbajnok legyen, az első lépést mindenesetre megtette efelé. 1996 során egyébként ő lett az egyetlen versenyző, aki a Williams két pilótája mellett egynél több futamot tudott nyerni, ugyanis később ő végzett az élen Belgiumban, illetve a Ferrari hazai pályáján, Monzában. Ráadásul valamit megérzett, ugyanis előző csapata, a Benetton szép lassan elindult lefelé. Schumacher jó helyre került.

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk Wolff: a hangosabb F1-motor és a független gyártó is jó lenne
Következő cikk Negyvenéves fennállását ünnepelte a Williams

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország