Ezen a napon: Damon Hill mesterhármasa Brazíliában

Azok után, hogy évekig kevéssel maradt le a világbajnoki címről, Damon Hill 1996-ban már mindenképp fel akart érni a csúcsra, csodaautója, a Williams pedig partner is volt ebben Ausztráliában, majd Brazíliában is.

Ezen a napon: Damon Hill mesterhármasa Brazíliában

Bemutatkozása évében, 1992-ben Damon Hill a gyengécske Brabhammel még nem volt tényező a Forma-1-ben, azok után viszont, miután a Williamsnél előlépett tesztpilótából szerződtetett versenyzővé, igen erős szezonokat futott. Első teljes évében, 1993-ban máris szerzett három futamgyőzelmet, év végén pedig harmadikként zárt. 1994-ben még magasabbra helyezte a lécet saját maga számára, és második lett, azonban 1995-ben már nem tudott feljebb lépni, és ismét ugyanezt a pozíciót szerezte meg.

Mind 1994-ben, mind egy évvel később a benettonos Michael Schumacherrel szemben maradt alul, 1994-ben emlékezetes (és botrányos) szezonhajrá után, amikor összeütköztek, és mindketten kiestek. Akkor csak egy pont döntött Schumacher javára, 1995-ben viszont a német jóval magabiztosabban gyűjtötte be második világbajnoki címét.

 

Michael Schumacher, Ferrari
Ekkora víz volt a pályán a verseny elején

1996-ra Schumi eligazolt a Ferrarihoz, és mivel számítani lehetett arra, hogy a vegetáló olaszoknál sok dolga lesz, mire felér a csúcsra, nem kellett rá igazán komoly ellenfélként tekinteni. Főleg úgy nem, hogy a csapat űrautót épített Hill és csapattársa, a CART-ból érkező Jacques Villeneuve számára. Ennek megfelelően Hill és Villeneuve kettős győzelmet aratott a szezonnyitó Ausztrál Nagydíjon, ráadásul igen komoly különbséggel: Eddie Irvine a harmadik helyen már több, mint egy perc hátrányban kormányozta be Ferrariját a parc fermébe.

Hasonló forgatókönyvet ígért a szezon második versenye, az akkoriban még tradicionálisan a versenynaptár elején szereplő Brazília is. Az időmérőn nem is borult a papírforma, ráadásul a különbségen sem lehetett igazán meglepődve senki sem: Hill agyonverte a mezőnyt, közel egy másodpercet adott még a második helyet megszerző jordanes Rubens Barrichellonak is. Hill mögé állhatott fel a csapattárs Villeneuve, a második sort pedig Michael Schumacher tette teljessé, majdnem 1,4 másodperces hátrányban. 

A verseny előtt aztán jókora eső áztatta az interlagosi pályát, így sokan elkezdtek reménykedni, hogy a vizes, majd fokozatosan felszáradó pályán akár egy izgalmas versenyt is láthatnak. Nem lett igazuk: Hill elhúzott, mögötte pedig a többiek egymással voltak elfoglalva. Volt a rajt után Alesi-Villeneuve-Barrichello csata, Alesi-Villeneuve csörte (aminek a végén a kanadai kiesett), Alesi is kicsúszott magától (de legalább visszatalált a pályára), a verseny végére pedig mindössze tizenegyen értek célba, az utolsó Luca Badoer négy kör hátrányban.

Hill eközben vígan haladt az élen, a verseny nagy részében senkitől sem zavartatva, és köszönte szépen, ha már nem támadták, egyre nagyobb, majd végül már óriási előnyre tett szert. A leintésig az angol előnye már egyenesen brutális lett: mindössze Alesi volt képes körön belül beérni hozzá képest, Hill már a harmadik helyezett Schumachert is lekörözte. Akik pedig azt várták, hogy Hill asztaláról legalább egy-két morzsa lepottyan, csalódniuk kellett: ő futotta meg ugyanis a verseny leggyorsabb körét, így mesterhármast ért el 1996 második futamán: övé lett a pole-pozíció, a versenyben futott leggyorsabb kör és a győzelem is. Ami pedig még fontosabb volt számára: az első két verseny után tökéletes mérleggel, 20 ponttal állt a tabella élén. Legközelebbi üldözőinek, Alesinek és Villeneuve-nek 6 volt...

megosztás
hozzászólás
Günther Steiner szerint a Ferrari motorja jobb, mint a Mercedesé

Előző cikk

Günther Steiner szerint a Ferrari motorja jobb, mint a Mercedesé

Következő cikk

Ezen a napon: Schumacher harcol Schumacherrel az első helyért

Ezen a napon: Schumacher harcol Schumacherrel az első helyért
Hozzászólások betöltése