Bereznay: Nem célja az üzletnek, hogy valós versenyzőkké váljanak az esportolók

Az esport rendkívül népszerű a fiatalok körében, többek között azért, mert nagyon könnyen hozzáférhető a versenyzés – ezt mutatja az az adat is, hogy a 2020-as F1 esport-bajnokságra 210 ezren jelentkeztek.

Az F1 Esports Pro Seriesben viszont már csak 20 versenyző mérhette össze a tudását, Bereznay Dániel pedig harmadjára indulhatott a sorozatban – végül 5 dobogós helyezést gyűjtve a pontverseny ötödik helyén végzett.

A tehetséges versenyzővel a hu.motorsport.com készített exkluzív interjút, amelyben többek között azt is megkérdeztük tőle, milyen tévhitekkel szokott találkozni az esport témakörében.

„A legnagyobb tévhit talán az, hogy csak a beállítások miatt vagyunk gyorsak. De az igazság az, hogy a legjobb autóbeállítások is maximum néhány tizedmásodpercet hoznak, de fél másodpercnél semmiképp sem többet. Ha valaki több másodperccel lassabb nálunk, ott valószínűleg a vezetésben van a különbség.”

„A második tévhit, hogy ez csak a gazdag gyerekek játéka. Én viszont több mint hat éven keresztül egy 8 ezer forintos kormánnyal versenyeztem, és 2017-ben azzal is kvalifikáltam magam az F1 Esports elődöntőire, ahol egyből a legjobb 5-10 között voltam.”

„Csak azután szereztem ennél jobb felszerelést, hogy bejutottam az F1 Esports Pro Seriesbe, ami szintén 100 ezer forint alatt volt. 100 ezer forintból maximum helyi gokartkupákra tudsz nevezni, 8 ezer forint pedig 2-3 darab 8 perces menet egy helyi pályán. Tehát egy 8 ezer forintos kormánnyal és egy teljesen átlagos számítógéppel építettem gyakorlatilag egy motorsport-karriert, és talán erre is vagyok a legbüszkébb. Egy kisszobából jutottam ide sok kitartással.”

Tehát míg a virtuális versenyzés beszállási költsége gyakorlatilag nevetséges a valós versenyzéssel összehasonlítva (egy F4-es szezonban való részvételhez legalább 100 ezer euró, átszámítva 35 millió forint szükséges, de hallani jóval nagyobb összegekről is – szerk.), így logikus lenne azt gondolni, hogy az esportból átemelhetnek tehetségeket a valós versenyzésbe. Dani szerint ritka az ilyen, és bár általában helytállnak a szimulátorversenyzők, mégsem kifizetődő ez az üzletnek.

„Nagyon ritkán történik meg, hogy esportolókat valós versenyautókba emeljenek át. De persze van rá példa: James Baldwin harmadik számú versenyző volt az esport-csapatunknál, és mivel megnyerte a World’s Fastest Gamert, mehetett egy szezont Jenson Button brit GT3-as csapatában, ahol aztán volt pole-pozíciója és futamgyőzelme is, és végül negyedik lett a bajnokságban.”

„Ez is megmutatja, hogy átkonvertálható a tudás szimulátorról a valós versenyzésre, hiszen ugyanazokra a képességekre van szükség. Sokan mondják, hogy mennyire arcade a Codemasters játéka, de ez teljesen lényegtelen, mert itt is az a feladat, hogy hozzászokj az irányításmodellhez, és ezt a lehető legprecízebben kezeld. Évről évre új játék jelenik meg, kvázi újra meg kell tanulnunk vezetni.”

„De végső soron a vezetés nem áll másból, mint precíz pedálmenedzsmentből, a kormányzásból és az ideális ívek felismeréséből. Ilyen szempontból nem számít, milyen az irányítás – azt kell tenned, hogy centire pontosan ugyanannál a fűcsomónál fékezz, megértsd, hogyan tudsz gyors lenni, jól gyorsíts ki. Az esportban tényleg a legjobbak versenyeznek: több mint 200 ezren jelentkeztek a 2020-as bajnokságba, tehát elképesztően nehéz bekerülni a legjobb 20-ba, ahova már csak a legjobbak közé tartozó pilóták kerülnek be, így nem csoda, hogy amikor ilyen tehetséges versenyzőket beültetnek valós versenyautóba, 10-ből 8-an kiválóan teljesítenek, sokszor a valós versenyzőknél is gyorsabbak.”

„A 10-ből 2 szimulátoros pedig egyszerűen fél a balesettől, a G-erőktől és a valós érzésektől, és náluk sem a képességekben keresendő a probléma. Számos példát látunk a sikersztorikra, például Enzo Bonito az eRace of Championsön a korábbi F1-es Lucas di Grassit győzte le, pedig Bonitónak is csak minimális valós versenyzési tapasztalata volt.”

„Az esport és a valós versenyzés között többek között az a nagy különbség, hogy utóbbiban sok a fizetős pilóta, az esport pedig egy külön lábon álló iparág, és valamilyen szinten ez a jövő. De nyilván minden esportoló szeretne valós versenyeken is részt venni, és én is ingyen és örömmel mondanék igent, ha akár egy Suzuki Swift-bajnokságban versenyezhetnék, amennyiben ez nem esne egybe az esport-bajnoksággal, mivel a valós szagok, G-erők és a versenyzés érzése fantasztikus.”

„Azt viszont be kell látni, hogy míg a legjobb esportolók pénzt keresnek, addig a valós versenyzőknek általában pénzt kell költeniük a versenyzésre. Éppen ezért nagyon nehéz versenyzési karriert építeni annak, aki nem olyan anyagi körülmények közül jön. És hiába kap lehetőséget egy-egy esportoló a valós versenyzésre, ez nem célja az üzletnek, mert egyszerűen nem kifizetődő.”

Íme a MotoGP 2021-es szezonjának teljes mezőnye, a Motorsport Images kiváló fotóival illusztrálva!