Tegnap a DTM mezőnye is nekilendült a 2018-as szezonnak, az első futamot a pole-ból induló mercedeses Gary Paffett nyerte meg a márkatárs Lucas Auer és Timo Glock előtt. Jól ment Paffett mellett a többi mercedeses is, Edoardo Mortara negyedik, Pascal Wehrlein pedig ötödik helyen futott be.

A második időmérő eredményei alapján a vasárnap kora délután rendezett második futamot már Timo Glock kezdhette meg az élről, René Rast és az újonc, tavaly még az F3-as Európa-bajnokságban versenyző svéd Joel Eriksson előtt.

Glock az élről indulva meg tudta tartani az első helyét, ahogy Rast is eljött másodikként, Mortara viszont rettenetesen visszaesett, és egy kör után már csak a tizenhatodik helyen haladt, messze-messze a pontszerző helyektől. Glock az első körben komoly előnyt tudott kiépíteni, ezt követően viszont szép lassan mégis utolérték őt - Rast a második helyen, nyomában három mercedesessel, Auerrel, di Restával és a tegnap futamgyőztes Gary Paffettel.

Lucas Auer gyorsan le tudta gyűrni a bajnoki címvédő Rastot, azonban figyelnie kellett, hogy valahogy ellensúlyozza kiállásáig azt az 5 másodpercet, amit a túl korai rajt miatt kapott, és a kötelező bokszkiállás alatt kellett letöltenie.

Az egész hétvégén iszonyatosan erős Mercedes formájából kiindulva arra lehetett számítani, hogy idővel mindhárom versenyző bedarálja René Rastot, ezzel szemben viszont a német meg tudott ragadni a harmadik helyen, előbb viszont inkább mögötte kezdett el csatázni di Resta és Paffett, a tegnapi futamgyőztes pedig végül megelőzte di Restát. Paffett aztán továbbment, és végül megelőzte Rastot is, ezzel tegnapi győzelme után ma is a harmadik helyen haladt.

Kicsit hátrébb egy harmadik Mercedes-pilóta, az F1-ből kiszoruló Pascal Wehrlein is igyekezett minél feljebb kapaszkodni, a 11. körben fel is jött a hatodik helyre, köszönhetően annak, hogy di Resta addigra kiment kötelező kiállására. A 12. körben, igaz, nem a szó szoros értelmében vett élmezőnyből, hanem kicsit hátrébbról, de még a pontszerzők közül kijött a bokszba Joel Eriksson és Nico Müller is.

A 15. körben Timo Glock is kiállt az élről a bokszba, eközben viszont Gary Paffett megelőzte Lucas Auert, így jó esélye volt, hogy ő álljon az élre, és második győzelmét is megszerezze. Paffett eredetileg az első helyre jött vissza, de az addigra bemelegedő gumijaikkal Glock és di Resta is könnyedén átugrotta őt, mikor utolérték.

Rosszul jött ki a kerékcsere Mike Rockenfellernek és René Rastnak, mindkettejüket átugrotta Joel Eriksson. A közvetlen élmezőnyből Lucas Auer a 19. körben jött ki, nála a korábbi büntetés miatt ugyebár az 5 másodperces büntetéssel indult a kiállás, ami így az átlag 7-7,5 másodperc helyett 13,9 másodpercig tartott.

19 és fél perccel a leintés előtt Mattias Ekström is kiment a bokszba, így a valós sorrendet láthattuk, a svéd veterán kiállása után néhány másodperccel azt figyelhettük, ahogy Paffett Glock kőkemény védekezése ellenére átveszi az első helyet, és rohamléptekben halad második győzelme felé. Glock ezt követően nem szakadt le és lelkesen próbált visszatámadni, de Paffett sem ment a szomszédba határozott védekezésért.

Glock a 26. körben végül nagyjából 150-200 méter szoros csata után vissza tudta előzni Paffettet, és vissza tudta venni az első helyet az angoltól. Innentől kezdve oda-vissza előzgették egymást, Paffett visszaállt az élre, Glock viszont a több megmaradt DRS-ében bízhatott. Érdekes csata alakult ki mögöttük is, az újonc Joel Eriksson a 28. körben feljött harmadiknak, miután megelőzte Paul di Restát.

Az első két helyezett csatája miatt Joel Eriksson is felzárkózott mögéjük, és ő is bele akart szólni a győzelem kérdésébe az utolsó 5 percben. A 32. körben a svéd meg is próbálkozott egy előzéssel Paffett ellen, akinek ekkorra már elfogyott minden DRS-e, de hibázott, így Rockenfeller ment el mellette és jött fel dobogós pozícióba.

Az utolsó körökben Glock kényelmes előnyt tudott kialakítani riválisaival szemben és megnyerte a futamot. Paffett végül az utolsó körben, DRS nélkül elbukta a második helyet Rockenfellerrel szemben, így pedig csak harmadik lett, Eriksson pedig bár szintén kiválóan ment, a korábban említett hiba miatt leszorult a dobogóról.

Eriksson mögé végül megérkezett Loic Duval és Pascal Wehrlein is, akik ötödik-hatodikként futottak be, megelőzve a bajnoki címvédő René Rastot, Bruno Spenglert, a sokáig jól álló Paul di Restát, valamint a brazil veterán Augusto Farfust. (Egyelőre) utolsó versenyét teljesítette a DTM-legenda Mattias Ekström, aki innentől a ralikrosszra szeretett volna koncentrálni.

Végeredmény

Pozíció	Versenyző	Autó	Idő/különbség
1	Timo Glock	BMW M4 DTM	58'04.067
2	Mike Rockenfeller	Audi RS5 DTM	2.078
3	Gary Paffett	Mercedes-AMG C63 DTM	3.099
4	Joel Eriksson	BMW M4 DTM	3.481
5	Loic Duval	Audi RS5 DTM	3.854
6	Pascal Wehrlein	Mercedes-AMG C63 DTM	4.129
7	René Rast	Audi RS5 DTM	4.849
8	Bruno Spengler	BMW M4 DTM	8.862
9	Paul di Resta	Mercedes-AMG C63 DTM	11.082
10	Augusto Farfus	BMW M4 DTM	11.265
11	Marco Wittmann	BMW M4 DTM	14.590
12	Robin Frijns	Audi RS5 DTM	15.093
13	Nico Müller	Audi RS5 DTM	17.858
14	Philipp Eng	BMW M4 DTM	18.303
15	Lucas Auer	Mercedes-AMG C63 DTM	22.103
16	Mattias Ekström	Audi RS5 DTM	23.148
17	Jamie Green	Audi RS5 DTM	23.853
18	Daniel Juncadella	Mercedes-AMG C63 DTM	32.993
Kiesett	Edoardo Mortara	Mercedes-AMG C63 DTM	-