Szüksége van-e a Forma-1-nek Fernando Alonsóra?

Az utóbbi hónapok egyik legfelkapottabb a spanyolok kétszeres világbajnokának, Fernando Alonsónak a visszatérése, A kérdés azonban az, hogy feltétlenül szüksége van-e a sportnak még pár év a fenegyerekből?

Fernando Alonso, Ferrari

Fernando Alonso, Ferrari

XPB Images

2001. március 4., Ausztrál Nagydíj – a 2001-es Forma-1 szezon nyitófutama, ahol két olyan pilóta is debütált, akik a későbbi években meghatározó szerepet játszottak a sorozatban. Egyikük a Jégember, Kimi Raikkönen, aki a Sauber csapatával első futamán pontot szerzett, és ezzel egyből nagy visszhangot keltett. A másikuk a mindössze 19 éves, a mezőny messze leggyengébb autójával, a Minardival versenyző Fernando Alonso.

A spanyol pilóta teljesítménye háttérbe szorult Raikkönen mögött, pedig már itt egyértelmű volt, hogy ő sem a futottak még kategóriába fog tartozni: az időmérőn két és fél másodpercet vert csapattársára, a néha badoeri magasságokba emelkedő Tarso Marquesre, de a Prost és a Jaguar egy versenyzőjét is maga mögé utasította – és bár a Minardi színeiben nem sok esélye volt pontokért küzdeni, teljesítménye csak felhívta a Renault figyelmét, akik 2002-re igazolták is tesztpilótának.

A többin már csak címszavakban mennék végig, hiszen a történet mindenkinek ismerős: 2005-ben és 2006-ban világbajnoki címet ünnepelhetett a kék-sárgákkal, jött egy keserédes év a McLarennél, majd két szintén keserédes év a Renault-hoz visszatérve. 2010 és 14 között Alonso másodvirágzását élte a Ferrarival, ha nincs a Red Bull, akár három további vb-címet is összeszedhetett volna. Ezután jött ismét egy összeborulás, ezúttal a McLarennel – talán ezt most inkább hagyjuk is.

Még több F1 hír:

Szüksége volt az F1-nek egy második Schumacher-korszakra?

Mielőtt rátérnénk Alonso visszatérésének kérdésére, meg kell vizsgálnunk egy másik hasonló esetet, csak hogy legyen összehasonlítási alapunk, mert bár a visszatérés-narratíva roppant népszerű a sportban (nem csak az F1-ről beszélve), ritka eset az, amikor jól sül el. Jelen esetben a példa az a versenyző lesz, akivel Alonso 2005-ben Imolában az ezredforduló utáni Forma-1 egyik leghátborzongatóbb 12 körét hozta össze: a hétszeres világbajnok Michael Schumacher.

Schumi 2006-ban bejelentett visszavonulása után 2010-ben a Mercedes kedvéért jött vissza, azonban nem sokat kellett várni, hogy kiderüljön, itt nehéz lesz megismételni korábbi sikereit. Miután négy verseny alatt sem tudott Nico Rosberg elé kerülni a kvalifikáción, már megjelentek a hangok, miszerint ez a döntés hiba volt, és bár lehetett volna sokkal rosszabb helyzetben is, ráadásul bemutatott pár nagyon jó versenyt is, összességében az, hogy a 3 idényben egyszer került dobogóra, talán magáért beszél – különösen 2012-ben az a sorozat, ahol 5 futamon át nem tudott az első tízbe kerülni a német. Persze ez nem feltétlenül Schumacher hibája: a 10-es évek eleji Mercedes nem a Ferrari F2004 volt, és az autó teljesítménye akárhogy nézzük, a jelenlegi F1 legfontosabb szempontja.

Fernando Alonso takes the checkered flag in front of Michael Schumacher

Fernando Alonso takes the checkered flag in front of Michael Schumacher

Fotó készítője: LAT Images

Szüksége van az F1-nek egy második Alonso-korszakra?

Érdekes módon Alonso visszatérésének híre pont akkor kelt komolyabban szárnyra, amikor a Mercedes éppen bucira ver mindenkit, és a Ferrari, első számú pilótájukkal, Vettellel az élen éppen szenved hozzájuk képest, most azonban, hogy volt két futam, ami után volt miről beszélni, ezek a háttérbe szorultak – kicsit olyan érzése van az embernek, hogy a spanyolt sokan nem is csupán nosztalgiából (mert azért valljuk meg, bármennyire is nem volt az igazi Schumacher visszatérése, azért jól esett őt ismét forma-1-es autóban látni), hanem inkább egyfajta, a sportág megmentéséért hallatott segélykiáltásként szeretnék viszontlátni.

Most azonban a sportág fiataljai Verstappennel és Leclerc-kel az élen bemutatták, hogy azért ők is bőven fel tudják venni a versenyt Hamiltonékkal a megfelelő körülmények között, (és akkor még Norris vagy Russell nincsenek is élcsapatnál). Amikor Ausztriában azt nézte az ember, hogy Verstappen úgy megy át a Mercedeseken, mint izzó kés az olvadt vajon, nem hiszem, hogy sokan aggódtak amiatt, hogy a sportág rossz kezekben van. De ahhoz, hogy igazából megválaszolhassuk a cikk alapjául szolgáló kérdést, szerintem elsősorban inkább meg kell fordítanunk azt:

Szüksége van-e Alonsónak egy második F1-korszakra?

Winners #8 Toyota Gazoo Racing Toyota TS050: Sébastien Buemi, Kazuki Nakajima, Fernando Alonso

Winners #8 Toyota Gazoo Racing Toyota TS050: Sébastien Buemi, Kazuki Nakajima, Fernando Alonso

Fotó készítője: Nikolaz Godet

Amikor tavaly év végén Alonso két borzalmas, és két közepes (világbajnoki szemmel nézve mondjuk szintén borzalmas) idény után otthagyta a McLarent, már javában benne volt más projektekben. A Toyota színeiben simán nyerte a 2018-2019-es WEC idényt. Januárban a daytonai 24 órás futamon végzett az élen többek között Kamui Kobayashi csapattársaként egy Cadillacben. Azután jött a nem túl sikeres McLaren/Indycar indulás, illetve a le mans-i 24 órás siker. A legutóbbi pletykák arról szólnak, hogy szintén a Toyota színeiben a Dakar-ralin is el fog rajtolni a kétszeres világbajnok. Hogy pár szóban összefoglaljam: Alonso az F1 után is él, mint Marci Hevesen.

Ehhez képest sokan ismét a Ferrari színeiben látják, amely papíron álompár is lehetne, de itt visszatér az autó kérdése: Hogyha én Fernando Alonso lennék, kétszer is meggondolnám, hogy aláírjak egy olyan csapathoz, amely médiamegjelenéseinek 90%-a az utóbbi pár hónapban magyarázkodás volt arról, hogy miért nem tudnak a vb-címért küzdeni. Sőt, a McLarennel eltöltött utóbbi évek után minden szerződésen elgondolkodnék, amit nem maga Toto Wolff tol az orrom alá.

Egy szó, mint száz, Alonso jelenleg annak a volt barátnak/barátnőnek a szerepét tölti be a Forma-1-ben, akivel éppen egy „közös megegyezéssel” történt friss szakításon vagyunk túl, és aki azért még néha átjön a cuccaiért, pár kínos mondatot elejtünk neki, mert valahogyan szeretnénk beszélgetésbe elegyedni vele, annak reményében, hogy valahogy ismét be tudjuk gyújtani a régi lángot, ami igazából már évek óta nincs meg. Eközben ő már megtalálta a Toyotát, akivel tovább szeretné élni az életét, és eléggé boldognak tűnik. Nincs más hátra, el kell engednünk.


Legutóbbi videónkban Sebastian Vettel összeomlásának okait elemeztük, és azt, hogy mi történhetett a négyszeres világbajnokkal az elmúlt időszakban, valamint mennyire reális a visszavonulása, vagy a távozása a Ferraritól.

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk Vettelnek el kell hagynia a Ferrarit, hogy újraépítse a karrierjét?
Következő cikk Megérkezett a Red Bull-Honda?!

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország