A Libertynek előbb-utóbb ki kell majd osztania néhány atyai pofont az F1-ben

A Forma-1 jogait birtokló cégcsoport eddig jól vizsgázott a sportág körítésének korszerűsítése szempontjából, azonban az igazi feladat - főleg az utóbbi pár futam tükrében - a 2021-es szabályok elfogadtatása lesz.

Chase Carey, Chairman, Formula 1

Chase Carey, Chairman, Formula 1

Gareth Harford / Motorsport Images

Amikor még a Kanadai Nagydíj előtt megszületett ennek a cikknek az ötlete, még nagyban mentek az egyeztetések a csapatok, és a promoteri feladatokat ellátó amerikai cégcsoport között. Már ekkor egyértelmű volt, hogy Chase Careynek és csapatának elég határozott elképzelései vannak a jövő Forma-1-éről – és az is egyértelműnek tűnt, hogy ezek az elképzelések több, a sportágban domináns szerepet játszó résztvevővel szembe mehetnek, ebben pedig nem kicsi a veszély.

Aztán úgy adódott, hogy az azóta eltelt hetekben több fronton is felpörögtek az események – egyrészt a szabályok tervezetének elfogadását eltolták a csapatokkal közösen októberig, másrészt pedig beindult a hatalmas port kavaró bírói döntések sorozata, amely nem csak azt bizonyította be, hogy milyen komoly érzelmek lapulnak ebben a sportban, hanem, hogy itt bizony komoly politikai csatározások folynak, onnantól, hogy Vettel pályalevágása után Hamilton egyből mondja a csapatnak, hogy itt bizony komoly szabálytalanság történt odáig, hogy az egyik legnagyobb olasz sportnapilap úgy emlegeti a múlt vasárnapi, Verstappen győzelmét eredményező döntést, mint egy „nyílt támadást a Ferrari ellen.”

Még több F1 hír:

Még Claire Williams mondta azt a Monacói Nagydíj előtt, hogy a legnagyobb baj a Forma-1-gyel az, hogy túl demokratikus, és ezáltal a nagyobb csapatok könnyedén tudják víz alatt tartani a kisebbeket. Williamsnek abban határozottan igaza van, hogy ha nem lépnek fel a szervezők kőkeményen a sportágat uralni látszó érdekközösségek, és a hangulatkeltő műbalhék ellen, akkor pont ugyanaz a langyos valami fog folyni a pályákon a következő években is, mint ebben a szezonban – persze az Osztrák Nagydíjat kivéve.

Az utóbbi pár hét vitái elég komolyan bemutatják, miről is van szó, és itt most egyáltalán nem az a lényeg, hogy kinek mi a véleménye Vettel kanadai büntetéséről, vagy Verstappen ausztriai felmentéséről. Eléggé hangzatos nyilatkozatok születtek arról a pilóták részéről, hogy mennyire frusztráló, hogy nem hagyják őket versenyezni, miközben a versenyigazgató Michael Masi vasárnap jelezte, hogy feléjük semmilyen panasz nem érkezett a szabályok miatt, és hogy a Kanadai Nagydíj óta csak Daniel Ricciardo volt az, aki jelezte feléjük, hogy érdemes lenne áttekinteni, hogy mi az, ami szerintük belefér a kemény versenyzésbe, és mi az ami nem. Belegondolva teljesen visszásnak tűnik, hogy ilyen, eléggé kényes témákat előbb tárgyalnak ki a pilóták a médiával, mint a szövetséggel – kicsit olyan, mintha a részükről mindösszesen csak a közvélemény szabályhozók elleni szítása lenne a feladat, hogy egy későbbi tárgyalás alkalmával mutathassanak arra, hogy „a rajongók velünk vannak”.

Cyril Abiteboul, Managing Director, Renault F1 Team, Christian Horner, Team Principal, Red Bull Racing, Claire Williams, Deputy Team Principal, Williams Racing, Zak Brown, Executive Director, McLaren, and Andrew Green, Technical Director, Racing Point, in the team principals Press Conference

Cyril Abiteboul, Managing Director, Renault F1 Team, Christian Horner, Team Principal, Red Bull Racing, Claire Williams, Deputy Team Principal, Williams Racing, Zak Brown, Executive Director, McLaren, and Andrew Green, Technical Director, Racing Point, in the team principals Press Conference

Fotó készítője: Zak Mauger / LAT Images

És hogy ez miért lehet veszélyes? A 2021-es szabályok előre kiszivárgott tervezetei olyan elemeket is tartalmaznak, amelyek konkrétan már minimum egy évtizede beszédtémaként keringenek a csapatok között. Mind a költségvetési plafon, mind az autók mögött keletkező légörvényekkel való leszámolás olyan dolgok, amik már az előző két-három hasonló tárgyalássorozat alkalmával felmerültek, és bár soha nem mondták a csapatok, hogy ezek nem szükségesek, mégis valahogy mindig elsikkadtak. Most, amikor egy 175 millió dolláros terv képbe került, a Mercedes például úgy kommentálta az esetet némi passzív agresszióval, hogy „ennyit hajlandóak benyelni a sportért” – költői kérdés, hogy miért nem történt ez meg már korábban.

A lehető legváltozatosabb indokok tűnnek fel a horizonton a változtatások ellen, a kedvencem ezek közül, amikor arra hivatkoznak a nagyobb istállók – ami egyébként alapból egy teljesen korrekt érv lenne - , hogy egy költségvetési maximum esetében leépítésekkel kellene számolniuk. Azonban ez is csak addig áll meg, amíg megnézzük, hogy a McLaren például 2019-re rájött, hogy ők egy hatalmas autógyártó cég rengeteg részleggel, ahol a Forma-1-es csapatnál létszámon felülinek ítélt személyeket könnyedén át tudják mozgatni egyéb projektekhez.

Még több hír:

Szintén ugyanilyen, jobb szó híján „populista” dolog az, ami többek között a pletykák szerint végül az egész szabálycsomag elfogadását októberre tolatta a tárgyaló felekkel: az új kocsik oldaldoboza, amely a végül el nem fogadott tervek alapján rögtön az első kerék mögött kapott volna helyet, és jóval masszívabb lenne, mint az eddigiek – elsősorban az IndyCar kocsijainak mintájára – illetve a lehetőség, hogy a csapatok ismét kísérletezzenek a groundeffecttel. Szélcsatornás tesztek alapján már kimutatta a Pat Symonds vezetésével a jövő autóján dolgozó gárda, hogy ez a megoldás szinte teljesen leszámolna azzal a gyakorlattal, hogy nem lehet közelről követni egy másik autót a gumik eszméletlen gyors felemésztése miatt, ám rengeteg mérnöknek valami sokkal fontosabb dolog járt az eszében: hogy a tervek alapján a kocsik „nem lennének szépek”, és a fiatal korosztály „elfordulna a Forma-1-től, ha így néznének ki az autók”. Mert ugye az utóbbi 10 évben egy alakulat sem hozott be esztétikailag megkérdőjelezhető fejlesztéseket.

Egy szó, mint száz, a Liberty egy hatalmas ziccer előtt áll: ők lehetnek azok, akik pár évtizednyi egy helyben toporgás után tényleg olyan változtatásokat eszközölhetnének a sorozatban, amelyek 1.) objektíven javíthatnának a versenyek minőségén, és 2.) végre, sok év után valóban ösztönözhetnék azt, hogy új istállók szálljanak be az F1-be – tekintve, hogy én még a 22 autós F1 korában nőttem fel, ez számomra elég érzékeny pont lenne -, és ezáltal nem válna "úri mulatsággá" a sport.

Dr Dieter Zetsche, CEO, Mercedes Benz, and Chase Carey, Chairman, Formula 1, on the grid

Dr Dieter Zetsche, CEO, Mercedes Benz, and Chase Carey, Chairman, Formula 1, on the grid

Fotó készítője: Mark Sutton / Sutton Images

Eddig az amerikaiak a közvetítések és a sorozat körülötti egyéb dolgok „amerikanizálásával” remek munkát végeztek, azonban ez lesz az igazi teszt. Bár folyamatosan minden fél elmondja, mennyire konstruktív tárgyalások folynak, de a fentiek alapján ne legyen kétségünk afelől, hogy itt bizony előbb, vagy utóbb komoly érdekütközések fognak történni, nyilván azokkal a résztvevőkkel, akik szerint a Forma-1 úgy jó, ahogy van. Ekkor fog igazán megmutatkozni, hogy jó kezekben van-e a sportág: ha a Liberty képes lesz arra, hogy ezeket az erőket nagyobb szakadás nélkül kompromisszumokra kényszerítse, akkor szép éveknek nézhetünk elébe – és én személy szerint optimista vagyok ebből a szempontból.

Legyél a Motorsport-közösség része

Csatlakozz a beszélgetéshez
Előző cikk A Red Bull szerint David Beckhamnek szimpatikus Verstappen hozzáállása
Következő cikk Verstappen 21 évesen már 25 dobogós az F1-ben

Legjobb hozzászólások

Még nincsenek hozzászólások. Miért nem írja meg az elsőt?

Regisztrálj ingyen

  • Szerezz gyors hozzáférést a kedvenc cikkeidhez

  • Értesítések kezelése a legfrissebb hírekről és a kedvenc versenyzőkről

  • Hallasd a hangod a cikk kommentálásával.

Motorsport prime

Fedezd fel a prémium tartalmat
Feliratkozás

Kiadás

Magyarország