Szégyen, ami a McLarennél és a Williamsnél zajlik: mélyrepülés az F1-es „dínóknál”

A statisztikák szerint a McLaren és a Williams továbbra is dobogósok. A Forma-1 második és harmadik legidősebb alakulata a győzelmek számában a Ferrari mögött tanyáznak, csakhogy ezek a dicsőségek rég születtek. A Williams legutóbb a 2012-es Spanyol Nagydíjon diadalmaskodott, míg a McLaren ugyanabban az évben, Brazíliában ünnepelhetett a dobogó legfelső fokán. Azóta csak egyre mélyebbre süllyednek. 

Talán a mélypontot az F1-es "dínók" a Francia Nagydíj időmérőjén érték el - legalábbis a német Auto, Motor und Sport szerint. A Williams ismét a mezőny két leglassabb autójával állt elő, amihez már tulajdonképpen hozzászokhattunk. A legrosszabb, hogy Szergej Szirotkinnak fél másodperc hiányzott az utolsó előttihez. Aki a McLaren volt. A verseny hasonlóan tragikusan alakult - a pontszerzéstől messze elmaradtak. 

Fernando Alonso egy héttel a le mans-i győzelmét követően szembesült a valósággal. A 16. rajthely elég volt ehhez, míg Stoffel Vandoorne szintén a Q1-ben ragadt. A versenyzők már nem is panaszkodtak: "Az autó igazából elég jó egyensúllyal rendelkezett. A tapadás hiányzott." - ismerte be a belga versenyző. 

Ha a Sauber versenyzője, Marcus Ericsson egy hibátlan körrel bejut a Q2-be, míg a McLarennek bő másfél tizedmásodperc hiányzik a svájci csapathoz, akkor felmérhetjük mekkora a baj a brit istállónál. Nem elég, hogy a mezőny végére szorultak, de még a lemaradásuk is tetemesnek mondható. 

A Williams aerodinamikailag instabil

Mi siklott ennyire félre a két egykor oly dicső F1-es alakulatnál? A Williamsnél egyértelmű: a mérnökök csak építettek egy autót. "A probléma az aerodinamikában rejlik." - ismerte el a technikai igazgató, Paddy Lowe. Az első szárny, az oldaldobozok és a padlólemez nem harmonizálnak, a hűtési koncepció túl agresszív, aminek eredményeképp a Williamsnek túlságosan is meg kell nyitni a borítást. 

"Az autó alatti áramlás instabil." - tette hozzá a Williams műveleti igazgatója, Rob Smedley. Vélhetően mivel a padlólemez oldalai nem elég hatékonyan zárják ki a turbulens levegőt. Ez a kanyarokban akadályozza őket igazán. Míg a változó leszorítóerő miatt az abroncsok nem egyenletesen melegednek fel, néha beleesnek a működési tartományba, néha meg nem. A versenyzők így nem bíznak az autójukban. 

A helyzetet tovább nehezíti, hogy mindezzel a két tapasztalatlan versenyzőjük, Lance Stroll és Szergej Szirotkin nem nagyon tudnak mit kezdeni. A Williams csak Bakuban és Monacóban mutatott tisztességes formát. Az orosz elmagyarázta miért: "Csak egy kanyartípus fekszik nekünk. Egy adott kanyarhoz jól be tudjuk állítani az autót, de amikor jön egy olyan pálya, mint Paul Ricard, ahol mindenféle kanyar megtalálható, akkor problémával szembesülünk. Az egyikben jók vagyunk, a másikban nem."

A Williams azt gondolja, megtalálták a problémát. "A nyári szünet előtt érkezik az új aerodinamikai csomag." - mondta Lowe. "Ne várjunk csodákat!" - tette hozzá Smedley. A csapat lemaradása ugyanis olyan hatalmas, hogy még ha egy másodpercet is javulnának, akkor is csak a középmezőny végére érhetnének oda.

Aztán jönnek még az egyéb hibák is - Monacóban a rajtrácson a szerelők túl sokáig bütykölték Szirotkin autóját, amiért 10 másodperces büntetés járt. Paul Ricardon az orosz túl lassan ment a biztonsági autó mögött. Ismét jött a büntetés.

A szélcsatorna rossz adatokat mutat? 

A McLarennél ezzel szemben teljesen reménytelen a helyzet. A szélcsatornás adatok alapján ugyanis az autónak a középmezőny elején kellene lenniük. A csapatvezetők, a mérnökök és a versenyzők csak kifogásokat keresnek. Az eddigi visszafogott eredményekre a Renault motor installálása szolgált magyarázatul. Majd a Spanyol GP-n bevetett B-verziót kellett megérteni. Most hirtelen megint a szélcsatornával vannak gondok. 

Montrealban a wokingiak beismerték, hogy a McLarennek problémái voltak a lassú kanyarokban és a végsebességnél. A csapat elnöke, Zak Brown az aerodinamikát hibáztatta. Paul Ricard azonban tele van gyors és középgyors kanyarokkal, amik elvileg fekszenek a McLarennek. Érdekes módon, a Francia Nagydíjon is a mezőny végére kényszerültek. 

"Én csak a versenyző vagyok." - védekezett Fernando Alonso - "Ismerjük a gyengeségeinket. Minden megbeszélés másfél órás. Keményen dolgozunk, hogy fejlesszünk az autón, és a fejlesztéseket most kell felgyorsítanunk, mert versenyről versenyre szép lassan egyre jobban lemaradunk, amikor semmi új sem érkezik az autóra."

Ötödikek a kilencedik helyett

A McLaren mindezek ellenére próbálja rózsaszínben látni a világot. Zak Brown emlékeztetett: "Tavaly a szezon ezen pontján nulla ponttal kilencedikek voltunk a bajnokságban. Most ötödikek vagyunk 40 egységgel." Alonso hozzátette: "Az első öt versenyen mindig pontot szereztünk. Még a legutóbbi két hibámmal is pontot szereztem. A gyengeségünket az időmérő jelenti. Vasárnap erősek vagyunk, és a pontokat akkor osztják."

Végül is minden rendben, csak mások voltak az elvárások: a McLaren a Renault erőforrásával idén dobogókért szeretett volna harcolni, és a Toro Rossónál az is látszik, hogy a Honda motorja nem olyan rossz, mint ahogy azt az elmúlt években beállították. 

Továbbá, a nagy múltú csapatokon belül sem stimmelhet valami. A technikai igazgatói pozícióban ugyanis változások voltak. A McLaren projektvezetője, Tim Goss elhagyta Wokingot. A Williams vezető tervezője, Ed Wood saját döntéssel távozott. A Williamsnél szóba jött, hogy a Mercedes B-csapata lehetnének, de persze ezt a grove-iak hevesen tagadják. 

Wokingban is mentegetőznek, hogy nem olyan vészesen rossz a hangulat a csapatban - csakhogy a "freddós sztori" nem erről árulkodik. Szó se róla, a csapatvezetők mindent tagadtak, szerintük ugyanis csak néhány elégedetlen alkalmazottról van szó, ami egy ilyen nagy vállalatnál elkerülhetetlen. 

Mi az igazság? Mindkét csapaton óriási a nyomás. A Williams idén 20 millió euróval kevesebbet kap, mint 2017-ben. A főszponzoruk, a Martini búcsút int nekik. A grove-i istálló tehát a két bőkezű támogatójára szorul - Lance Stroll apjára, és az SMP bankra, akik Szirotkin mögött állnak - akik a pénzükért cserébe eredményeket akarnak látni. 

A McLarennél sem sokkal jobb a helyzet. A részvényesek fényes jövőt emlegettek a motorpartner-váltást követően, vagyis mélyen a zsebükbe nyúltak. A Honda gyári istállói státusza és a Renault ügyfélcsapata között ugyanis nagyjából 70 millió euró a különbség. Alonso 2019-ben valószínűleg az IndyCarban folytatja, és nem nagyon vannak opciók a helyére. A McLaren és a Williams többé már nincsenek a versenyzők kívánságlistájának élén.