Alonso mérhetetlenül nagy csapást mért a csapattársára, ami új világrekord az F1-ben: 21-0

Ki az, aki nagy különbséggel volt gyorsabb csapattársánál az időmérőkön? Hol volt kiegyenlített az állás? A Sky Sports egy részletesebb statisztikai mutatóval állt elő, amit alább tekinthettek meg.

Mercedes: Hamilton-Bottas 15-6

Bottas a nyári szünetig tartotta a lépést Hamiltonnal, ekkor még csak 6-5 volt a brit javára. Utána azonban Hamilton minden tekintetben begyújtotta a rakétákat, idén 11 pole-t szerezve. Bottas csak Oroszországban tudott elé kerülni.

Ferrari: Vettel-Raikkonen 17-4

Vettel közös pályafutásuk mindhárom évében dominált a finnel szemben, idén sem volt másképp. Idén 5 első rajtkockát szerzett, míg Raikkonen csak egyet, Monzában - éppen amikor megtudta, jövőre már nem a Ferrarinál versenyez majd.

Red Bull: Verstappen-Ricciardo 15-5

Habár az ausztrál nevéhez fűződik a Red Bull idei két pole pozíciója, Verstappen konstans mód gyorsabbnak bizonyult rutinosabb csapattársánál.

Renault: Hülkenber-Sainz 13-8

Sainz nem tudta megelőzni a konzisztens Hülkenberget, azonban az ő nevéhez köthető a csapat legjobb szombati eredménye a magyar ötödik hellyel, illetve duplaannyi Q3-as szereplést tud felmutatni, mint csapattársa.

Haas: Grosjean-Magnussen 11-8

Ez volt a legszorosabb csata, ahol Grosjeannak a nehéz kezdést követően sikerült visszavágnia. Magnussen viszont kétszer is az ötödik helyről indulhatott.

Force India: Ocon-Perez 16-5

Nagyszerű szezont futott a Mercedes védence, aki Belgiumban harmadik tudott lenni, ami a legjobb pozíció olyan versenyzőtől, aki nem Mercedest, Ferrarit, vagy Red Bullt vezet.

McLaren: Alonso-Vandoorne 21-0

Hosszú idő után ez volt az első alkalom, hogy egy pilóta teljes "söprésre" legyen képes csapattársával szemben. A legutóbbit is Alonso követte el, 2008-ban Nelson Piquet Jr. ellen.

Átlagos differenciák csapaton belül

Alonso az átlagos differenciákat tekintve sem áll rosszul, bár ebben nem ő, hanem a Ferrarihoz szerződött Leclerc vezet. A monacói átlagosan több mint 0.5 másodperccel volt jobb, mint az ülését elveszítő Ericsson, aki helyett jövőre már Giovinazzi fog versenyezni Räikkönen csapattársaként. 

A Sky Sports táblázatát böngészve jól láthatjuk, hogy Vettel és Grosjean is egyértelműen gyorsabb volt a kvalifikációkon, míg Hamilton esetében ez csak 0.171 másodperces előnyt jelentett. Tekintve azt, hogy a brit rekordert tartják a legjobb időmérős pilótának, ennél talán nagyobb különbséget várhattunk volna. Ez inkább jelent Bottas számára dicséretet.

A legkisebb különbség a Williamsnél volt az újonc Szirotkin javára. Stroll elmondása szerint idén sokat fejlődött, az időmérős teljesítményében is, de az orosz csapattársa felülmúlta őt. A kanadai általában azzal védekezett, hogy az autója túlságosan gyenge és kiszámíthatatlan. 

Sauber: Leclerc-Ericsson 17-4

Nagyszerű évet zárt Leclerc, aki hozta az évet azután, hogy az első alkalmakkor még Ericsson bizonyult gyorsabbnak. Hét alkalommal jutott be Q3-ba, szóval nem csoda, hogy a Ferrari lecsapott rá.

Toro Rosso: Gasly-Hartley 13-6

Gasly hatszor volt a top 10-ben, míg Hartley két alkalommal. A Toro Rossót ugyanakkor sokszor sújtották rajthelyes büntetésekkel idén.

Williams: Szirotkin-Stroll 12-8

Stroll csalódott lehet, habár az idei legjobbjukat ő hozta, Monzában egy 10. hellyel. Szirotkin szolid teljesítményt nyújtott, de ez sem volt elég, hogy megőrizze a helyét jövőre.

Alonso újabb világrekordja

A wtf1.com készített egy szintén látványos statisztikát, amiben a legnagyobb időmérős vereségek kaptak helyet. A táblázat azokat a versenyzőket hasonlítja össze egymással, akik legalább 12 nagydíjat versenyeztek egymás mellett. Ennek alapján Alonso abszolúte csúcstartó, mellyel a saját rekordját döntötte meg, még 10 évvel ezelőttről. Akkor Nelson Piquet Jr. volt az "áldozat". A brazilnak szintén nem volt esélye, akárcsak Mark Webber mellett Alex Yoongnak 2002-ben. 

A listán Max Verstappen édesapja is ott van, ráadásul az "elitben". A holland 16x győzte le a csapattársát, aki őt egy alkalommal sem. Martin Brundle sem lehet büszke a Mika Häkkinen elleni 1994-es mérlegére a McLarennél, de 1992-ben Michael Schumacher sem kegyelmezett neki.