Még nem heverte ki az év eleji sokkot a Williams csapatfőnök helyettese

Paddy Lowe tavaly márciusban lett a Williams technikai felelőse, az idei FW41 pedig az első olyan kocsi Grove-ban, amit az ő irányítása alatt terveztek. A gép kudarcnak bizonyult, Stroll és Szirotkin sem tudta megszelídíteni a betörhetetlennek bizonyuló lovat, az évkezdés pedig igazi sokk volt a csapatvezető számára.

„Valójában iszonyatosan nagy sok volt”- idézte fel Williams a Beyond The Grid, presented by Bose podcastben.

„Teljes mértékben arra számítottam, hogy sokkal jobb helyzetben érkezünk meg az idei évre. Szerintem mindnyájan így voltunk ezzel, és valószínűleg sok rajongónk gondolta azt világszerte, hogy egy sokkal gyorsabb autóval állunk elő. Ez volt az elvárás, így amikor elmentünk tesztelni – Ausztráliáig sem kellett várnunk, hogy valóban rádöbbenjünk, nem ez volt a helyzet”- mondta a brit.

„Amint a szezon haladt előre, a korai versenyekre határozottan igaz mindez, óriási sokk volt. Alig tudtam elhinni, hogy a Williams újra és újra a rajtrács végén találja magát, legyen szó az időmérőről vagy a futamról. Nem gondolom, hogy sikerült volna úgy igazán túltennem magam ezen a sokkon - még nem. Minden, amit tudok, hogy két futam van hátra, és alig várom a kockás zászlót Abu Dhabiban, amennyiben szabad ilyet mondanom”- fogalmazott óvatosan.

A héten Rob Smedley távozását jelentette be az alakulat, aki a harmadik nagy név az idei sorban. Williams elmondta, senkire sem mutogatnak a csapatnál, kollektívaként próbálnak túllendülni a lehetetlen helyzeten.

„Egyértelmű, hogy megszámlálhatatlan meetingünk volt Paddy-vel, a teljes technikai stábbal”- mondta. „Egyértelmű, hogy számos gond játszik közre, de én nem vagyok olyan, aki kiteregeti a szennyest.”

„Az egyik, amire a legbüszkébb vagyok idén, hogy a csapat tényleg összetartó volt. Berobbanhattunk volna, mindnyájan belefoghattunk volna belharcokba, kirúghattuk volna az emberek felét, de nem így akartam lejátszani mindezt. Természetesen voltak párbeszédek, és tisztában vagyunk azokkal a területekkel, melyek a gyengeségünkért felelnek. Úgy vélem, valószínűleg az egész világ látja gyengeségünk legnagyobb területeit, és természetesen felelősségre vonhatónak kell lennie az érintetteknek. Talán félrementünk az aeróval, félrementünk a hűtéssel, de sok más tényező játszik még közre. Nem csúszol csak úgy hátra az ötödik helyről a tizedikre, kivéve, ha nem játszik közre még sok minden más is. Nem csak arról van szó, hogyan álltunk hozzá a versenyautónk tervezéséhez a télen.”